2024-től március 25. a Magyar gyümölcs tájfajták napja
2024. március 25. 12:53
Termesztett növénykultúráink genetikai diverzitásának megőrzése elemi érdeke a hazai mezőgazdaságnak. Ide tartoznak a Kárpát-medencében régóta előforduló gyümölcs tájfajták, melyek alkalmazkodóbbak és ellenállóbbak a klíma- és ökológiai változásokkal szemben. Ezen tájfajták genetikai sokféleségének megőrzésére hívja fel a figyelmet ezentúl a Magyar gyümölcs tájfajták napja.
A hazai növénytermesztés és kertészeti kultúra nagy múltra tekint vissza a Kárpát-medencében. Elismert tájfajtának azokat a jellegzetes fajtákat nevezzük, melyek az egyes tájakon a folyamatos termesztés során az adott vidék éghajlati adottságaihoz jól alkalmazkodva, a természetes és mesterséges kiválogatás hatására alakultak ki. Jelenleg 81 államilag elismert gyümölcs tájfajtát tartanak számon. Ezek nagy része mára kiszorult a termesztésből, azonban a Kárpát-medence területén mind a mai napig megtalálhatók. Ezen gyümölcs tájfajták gyűjtése és génbanki megőrzése évtizedek óta tart Magyarországon. A Nemzeti Biodiverzitás- és Génmegőrzési Központon kívül számos génbanki- és magángyűjtemény alakult ki ennek eredményeként.
A Kárpát-medencében régóta termesztett gyümölcs tájfajták megőrzéséről szóló gyümölcsész megállapodás 2011-ben indult, amely-koordinálását 2013 óta a Nemzeti Biodiverzitás- és Génmegőrzési Központ végzi. A megállapodás részeként az őshonos Kárpát-medencei gyümölcs tájfajtákból bemutatókertként is funkcionáló gyümölcsösök létesültek. Céljuk a fajták újrahonosítása és hasznosítása mellett, a genetikai sokféleség megőrzése és a hagyományos gyümölcstermesztéshez és feldolgozáshoz kapcsolódó tudás továbbörökítése. E fajták elterjedésükkel genetikai alapot biztosítanak a globális klímaváltozásból, az ökológiai- és erőforrás-válságból következő helyi szintű problémák megoldására.
2024. márciusáig a gyümölcsész megállapodás részeként összesen 329 kert jött létre és 13 728 gyümölcsfa oltványt ültettek el. A megállapodáshoz csatlakozó kerttulajdonosok számára az NBGK évente két alkalommal szakmai rendezvényt szervez tudásuk bővítése érdekében. A kerteknek edukatív szerepe is van, hiszen a vidéken élő fiatalok megismerkedhetnek az alkalmazkodó gyümölcstermesztés és tájbarát gazdálkodás lehetőségeivel. 2022 óta az NBGK és az Agrárminisztérium minden évben kihirdeti az „év tájfajtáját”. A kampány a biológiai sokféleség megőrzésének fontosságára, a mezőgazdaságban használt növény- és állatfajok sokszínűségének fenntartására hívja fel a figyelmet. A gyümölcs tájfajták állami elismerése 2012 óta egyszerűsített eljárással intézhető annak érdekében, hogy elősegítse a régi fajták termesztését, kereskedelmét.
forrás: AM Sajtóiroda
Kapcsolódó cikkek
Farkas Sándor: tragédia, régen elkéstünk az öntözés fejlesztésével
2022. december 02. 09:40
Nagyon sokakat foglalkoztat Magyarországon jelenleg az öntözésfejlesztés kérdésköre, de régen elkéstünk ezzel - mondta el Farkas Sándor, az Agrárminiszter miniszterhelyettese a Portfolio Agrárszektor 2022 Konferencián Siófokon. Kiemelte, az 1800-as években az Alföldön történt Tisza szabályozásának érezzük most a negatív hatásait, ma már olyan mélyen van a talajban a nedvesség, hogy a növények gyökere alig tudja elérni, ezért rengeteg területen megkerülhetetlen a víz visszatartása, illetve a vízgazdálkodás. A miniszterhelyettes a konferencián többek között arról is beszélt, hogy 2023 után a vidékfejlesztési támogatások között meghatározóak lesznek azok a támogatási formák, amelyek segíteni hivatottak a mezőgazdasági termelők alkalmazkodását a körülményekhez.
Oktatás a soproni erdőkben
2023. január 16. 10:42
Már több mint hetven éve támogatja a soproni Tanulmányi Erdőgazdaság az egyetemi oktatást és kutatást. Tavaly újabb mérföldkőhöz érkezett a TAEG Zrt., a Soproni Egyetemért Alapítványhoz való csatlakozással még szorosabbá vált az elméleti és gyakorlati oktatás kapcsolata. Az egyetem hallgatói így tanulmányaik során bekapcsolódhatnak a gazdálkodás napi feladataiba.
A Magyar Királyi Bányászati és Erdészeti Főiskola utolsó diákjai 1918 decemberében hagyták el Selmecbányát, de a felsőfokú erdészeti oktatás csak 1919 áprilisában indulhatott meg Sopronban, miután a főiskola személyzete és hallgatói birtokba vették a Károly laktanyát. A két világháború közötti időszak viharos éveinek végére az addig Sopron szabad királyi város tulajdonát képező erdők 1945-ben az állam tulajdonába kerültek.
