A 3. Budapest Afrika Fórum a mezőgazdasági kapcsolatok további bővítéséről szól

2018. június 21. 08:00
A keleti és déli nyitás politikája lehetővé teszi, hogy felelevenítsük korábbi gazdasági kapcsolatainkat. Többek között ennek eredménye az immár harmadik alkalommal megrendezett Budapest Afrika Fórum, amelynek ezúttal a mezőgazdaság a témája – hangsúlyozta Farkas Sándor, az Agrárminisztérium miniszterhelyettese a Vajdahunyad várban tartott rendezvényen.

Az 55 tagú Afrikai Unió számos országából érkezett magasrangú vendégek előtt tartott beszédében Farkas Sándor úgy fogalmazott: a résztvevők és előadók megoszthatják tapasztalataikat, tudásukat a magyar-afrikai mezőgazdasági kapcsolatokról, ezzel is segítve a fejlődést, az afrikai kontinens és Magyarország jövőbeni közös lehetőségeinek bővítését.

Kép letöltése
 
Fotó: Pelsőczy Csaba/AM

 

Magyarország kiváló természeti adottságokkal rendelkezik a jó minőségű, ízletes élelmiszerek előállításához, melyhez hozzájárul az agrárium sok évszázados termelési tradíciója és a gazdák szakértelme. Mindez nemcsak azt teszi lehetővé, hogy saját országunk lakosságának élelmezését biztosítsuk. Számos mezőgazdasági és élelmiszeripari termékből jelentős exportkapacitásokkal is rendelkezünk, valamint tudásunkat és technológiánkat szintén készen állunk megosztani partnereinkkel – mondta a miniszterhelyettes.

Kép letöltése
 
Fotó: Pelsőczy Csaba/AM

 

A Külgazdasági és Külügyminisztérium, valamint az Agrárminisztérium által szervezett fórumon Farkas Sándor utalt arra, hogy az afrikai kontinensen a magyar jelenlét a XX. század második felében rohamosan növekedett, számos afrikai országban épültek magyar részvétellel feldolgozóüzemek, mintatelepek. Több évszázados agrárkutatásunk és oktatásunk is nyitott volt az afrikai hallgatók befogadására. A 2010-ben megválasztott kormány célul tűzte ki keleti és déli kapcsolataink felelevenítését. Az elmúlt években Magyarország rengeteget dolgozott azon, hogy innovációit az afrikai kontinensen is minél szélesebb körben megismerjék. A miniszterhelyettes elmondása szerint a kapcsolatok bővítésére a kutatás-fejlesztés, a beruházások, az ehhez kapcsolódó tudástranszfer terén még számos lehetőség kínálkozik.

Kép letöltése
 
Fotó: Pelsőczy Csaba/AM

Habár Magyarország természeti és így mezőgazdasági viszonyai is gyökeresen eltérőek Tunéziáéhoz, Ugandáéhoz vagy a Dél-Afrikai Köztársaságéhoz képest, vannak olyan globális kihívások, amelyekre leginkább együttesen találhatjuk meg a helyes választ – fejtette ki Farkas Sándor. Ilyen például a klímaváltozás hatásainak mérséklése a mezőgazdasági haszonnövények és -állatok hő- és szárazságtűrő fajtaváltozatainak nemesítésével, az újonnan megjelent vagy terjedőben levő kártevők elleni fellépés, a talaj fenntartható tápanyag-utánpótlásának biztosítása, vagy az öntözés kérdésének megoldása – sorolta.

Magyarországon számos kutatóintézet működik, amelyek közül kiemelendő a Nemzeti Agrárkutatási és Innovációs Központ. Az intézmény kutatói az elmúlt években számos afrikai országban létesítettek kapcsolatokat, kezdeményeztek közös projekteket és együttműködést a gabonakutatástól az akvakultúráig. A kutatási, és az üzleti együttműködéseink, valamint a tudásátadás már működő formái szilárd támaszt biztosíthatnak a magyar-afrikai agrárkapcsolatok további fejlődéséhez – zárta beszédét Farkas Sándor.

(AM Sajtóiroda)

Kapcsolódó cikkek

Megvan a recept, mitől lehetünk versenyképesek

2016. október 11. 07:59
Hogyan lehet versenyképesebb a magyar agrárium? Milyen korszerű marketingeszközöket és módszereket kell alkalmazni ahhoz, hogy a termelők és termékeik eredményesebben jussanak piacra? Melyek azok a külpiacok, illetve termékpályák, amelyekben a legnagyobb kihasználatlan potenciálunk van? Lipcsey Györggyel, az Agrármarketing Centrum Nonprofit Kft. igazgatójával beszélgettünk.

Minimálbér vagy garantált bérminimum - melyiket kell adni?

2017. március 06. 09:57
Több alkalommal beszámoltunk arról, hogy jelentősen változott a minimálbér, illetve a garantált bérminimum összege. A 430/2016. (XII.15.) Korm.r. alapján a teljes munkaidőben foglalkoztatott munkavállaló részére megállapított alapbér kötelező legkisebb összege (minimálbér) a teljes munkaidő teljesítése esetén 2017. január 1-jétől havibér alkalmazása esetén 127.500 forint lesz. Ezzel szemben a legalább középfokú iskolai végzettséget, illetve középfokú szakképzettséget igénylő munkakörben foglalkoztatott munkavállaló garantált bérminimuma a teljes munkaidő teljesítése esetén, 2017. január 1-jétől havibér alkalmazása esetén 161.000 forintra emelkedik. Sajnos azonban a szabályok alkalmazása körül nagy a zűrzavar, melynek az oka az, hogy a (szak)képesítések, valamint a képesítési követelmények folyamatosan változnak, a jogszabályok összhangja pedig egyre kevésbé valósul meg. Tekintettel arra, hogy sem a munkáltatók, sem pedig a munkavállalók számára nem mindegy, hogy melyik minimálbérrel kell számolni, így a leggyakoribb kérdéseket, és az azokra adható válaszokat összefoglaljuk. Az összefoglaló anyagunkban a Nemzetgazdasági Minisztérium legutóbbi állásfoglalását is bemutatjuk.