A Bányászati és Erdészeti Akadémiát ezen a napon helyezték Sopronba
2024. február 20. 15:21
A selmeci Bányászati és Erdészeti Akadémia története igen gazdag múltra tekint vissza és összefügg a bányaművelés történetével. A Kárpát-medencében már a XI-XII. századtól kezdve bontakozóban volt a nemes- és színesfémtermelés és európai viszonylatban is egyre jelentősebb szerepet töltött be. Hazánk területén foglalták először írásba a bányajogot a XIII. század közepén.
A bányászat olyan iparág volt, amely szükségessé tette a műszaki és természettudományok széles körének ismeretét – így vált a műszaki-technikai haladás elindítójává. A kohászat, a gépészet, a mechanika, a geodézia, az ásványtan, a kémia és kémiai technológia, az erdészet mind-mind nélkülözhetetlenek voltak a bányászat sikeres műveléséhez illetve a kinyert termékek feldolgozásához.
Az első magyar bányatisztképző iskola Selmecen III. Károly 1735-ös leirata alapján létesült; alapító professzora a tudós polihisztor, Mikoviny Sámuel volt. 1762-ben Mária Terézia utasítására hozták létre az egész birodalom számára bányász-kohász szakembereket képző intézetet; az oktatás német nyelven folyt. 1763-ban kapta meg a francia Jacquin professzor bányatanácsosi kinevezését valamint megbízást a „gyakorlati bányászat és kémia” tanszék megalapítására – ez mai értelemben a kohászat, kémia és ásványtan tudományágakat foglalta magába.
Az intézmény 1770-ben kapta meg hivatalosan az akadémiai rangot. Az elkövetkező évtizedek során számos neves, Európa-hírű oktató részvételével képezték ki a szakembereket – a későbbi bánya- és kohómérnökök elődjeit. 1846-ban erdészeti tanintézet is létesült az akadémián, neve is Bányászati és Erdészeti Akadémiára változott. 1867-től magyar állami intézménnyé vált; az oktatásban bevezették a magyar nyelvet, így lényegében a magyar műszaki szaknyelv megteremtése is itt kezdődött.
Bedő Albert (1899–1961), selmeci akadémián végzett erdőmérnök, a magyar nyelvű erdészeti szaknyelv és irodalom megteremtője, az első magyar erdőtörvény (1879) egyik előkészítője (kép forrása: Wikimedia Commons)
1904-től az intézmény új neve Bányászati és Erdészeti Főiskola lett. Az ismert politikai okok miatt 1918 decemberében döntöttek először a főiskola értéktárgyainak Selmecről való elszállításáról. 1919 novemberében Sopronba tették át az iskola székhelyét. 1952-ben a bányász- és kohászkar Miskolcra került, az erdészeti és faipari felsőoktatás jelenleg is Sopronban van.
forrás: agrotrend.hu / Jeles Napok
Kapcsolódó cikkek
A magyar uniós elnökség irányt mutat a 2027 utáni közös agrárpolitikához
2024. október 08. 13:46
A magyar európai uniós elnökség célja, hogy a tanácsi következtetések formájában mutasson irányt az új Európai Bizottságnak a 2027 utáni közös agrárpolitika főbb irányai kapcsán, különös tekintettel arra, hogy milyen modell alapján történjenek a közös agrárpolitika forrásainak kifizetései - jelentette ki Nagy István agrárminiszter október 7.-én, hétfőn Strasbourgban.
Cerberus Dél-Európába 50 fok körüli meleget hoz
2023. július 14. 11:38
A Cerberus nevű hőhullám okoz extrém forróságot Dél-Európában, a hőség a hétvégén tovább fokozódik az Európai Űrügynökség (ESA) előrejelzése szerint.
Péntektől kezdve Európa földközi-tengeri országai egyes részein a hőség a 48 fokot is elérheti a régiót sújtó magas légköri nyomású, az antik görög mitológia alvilágának kapuját őrző háromfejű kutyáról, Cerberusról elnevezett rendszer érkezése miatt. A forróságot hozó légköri rendszer Észak-Afrika felől érkezett, írja az Infostart.
