A tárcavezető arra hívta fel a figyelmet, hogy a környezetvédelem és a fenntarthatóság előtérbe kerülése megváltoztatta a fogyasztók szokásait, ami jelentős hatással van a mezőgazdaságra és az élelmiszeriparra. A Magyarországon elfogyasztott borászati termékek döntő többségét Magyarországon termelték, így országunkban e terület karbon lábnyoma alacsony. 

 

A miniszter kitért arra is, hogy az éghajlatváltozás miatt egyre nagyobb szükség van az ellenállóbb növényfajták nemesítésére. Ez alól nem jelent kivételt a szőlő sem. E cél elérésére törekszik kutatómunkájával Magyarországon például a Pécsi Egyetem Szőlészeti és Borászati Kutatóintézete, ahol jelenleg mintegy 10 ezer ismert fajtából álló genetikai háttér áll rendelkezésre.

 

Nagy István elmondta, a tudatos borfogyasztás népszerűsítése mellett igyekeznünk kell a szőlőből készíthető, alternatív termékeket megismerni, kifejleszteni. Az alkoholmentes vagy alkoholcsökkentett termékek népszerűsítésével, új technológiák bevezetésével növelni lehet a szőlő iránti keresletet. Több diverzifikációs pályázat is megvalósult az elmúlt évtizedben. Például a szőlőmag-őrlemények, szőlőmag olajok, felhasználása terén. E termékek, és más új alternatívák bevezetését segíthetik az EU borinnovációs forrásai – fűzte hozzá a tárcavezető.

 

forrás: AM Sajtóiroda