A konferenciát óriási érdeklődés övezte, tekintettel a jelentős jogszabálykörnyezet változásra, azonban nem túlzás azt mondani, hogy jól kirajzolódott, hogy ma a juttatás mögé sokkalta több dolgot kell gondolni, mint évekkel ezelőtt. Volt előadó, aki szerint a mostani változás kimondottan jót tesz a piacnak, mert új lehetőségek felkutatására ösztönzi a munkáltatókat, de azért a „klasszikus” cafeteria elemek mustrája sem maradt el. Ezen a területen lesz a legnagyobb a változás, de azért maradnak még lehetőségek a keretek hatékony elköltésére. 

Fata László kiemelte, hogy a cafateriát nem érdemes adóoptializálási szemszögből nézni. Jó példa erre a védőoltás, amelyet beletehetünk ugyan a palettába, de mérlegelni kell, hogy vajon van e rá igény. Azaz a munkavállalókat meg kell kérdezni arról, hogy mely juttatásokra fogékonyak és tudatosan meghatározott célok mentén kell összeállítani a választható elemeket. Adóoptimalizálási nézetből fontos információ, hogy adózási szempontból elektronikus eszközöknél a feltöltés időpontja, utalványnál az átadás időpontja perdöntő. Ha ugyanis ebben az évben megtörténik a feltöltés/átadás, akkor idei adóterhek mellett vehető igénybe a juttatás. Ezzel például a 2019-es éves helyi bérlet, vagy - lakáshitel támogatás esetén - hitel előtörlesztés is idei adóterhek megfizetése mellett megoldható cafeteriából. Azonban ezzel csak elodázzák a problémát.

Azok sem maradtak tanács nélkül, akik nem szeretnék vagy nem tudják megelelőlegezni a dolgozók béren kívüli juttatásait. 2019-ben is maradtak kedvezményes adózású (pl. SZÉP kártya), adómentes (óvoda-bölcsőde támogatás, kegyeleti szolgáltatás, számítógép használat) elemek, amelyekkel operálni lehet. Az óvodai alapszolgáltással kapcsolatban elhangzott kiegészítő információt fontosnak tartjuk megosztani: mit jelent az óvodai alapszolgáltatás? Erre a választ az óvoda pedagógiai programjában találnánk, de szerencsés esetben nem kell ezeket böngészni, mert, ha egy óvodában a lovaglás, vagy tenisz alapszolgáltatásként van jelen, azt elvileg nem tüntetik fel külön a számlán. Véleményünk szerint azonban, ha mégis ilyennel találkozunk érdemes utána nézni, hogy befogadható e a számla. Ennek ellenére nem kell attól tartani, hogy a munkáltatók óvodai programok böngészésére lesznek kárhoztatva.

Szintén megoldás lehet a svédasztalos munkahelyi étkeztetés, amely jellegéből következik, hogy nem tudjuk, hogy melyik munkavállaló milyen részben részesült a juttatásból, így 40,71%-os adó mellett adható juttatás.

A szabályokon felül a hangsúly azon van, hogy a munkavállalónak mire van igénye, hangsúlyozta Fata László, és ezt a gondolatmenetet vitte tovább Bencze Róbert a PwC Magyarország képviseletében. A PwC kutatást végzett, hogy mely juttatás milyen pénzbeli értéket képviselve milyen értéket nyújt a dolgozónak. Így például a vezetői visszacsatolás, amely pénzben kifejezett értéke a munkavállalónál több százezer forintnyi értéket képviselt. Ebből adódóan a juttatást ma már sokkalta tágabban kell értelmezni (home office, extra szabadság, képzések, gyümölcsnap) és ezeket a juttatásokat megfelelően kommunikálni kell. Meglepő, de sokszor a munkavállalók nincsenek tisztában azzal, hogy mennyi lehetőség közül választhatnak és sokszor azzal sem, hogy mennyi juttatásba részesülnek. Végezetül elmondta, hogy hagyományos HR-el nem lehet dolgozókat megtartani, hagyományos toborzással nem lehet embereket becsábítani a vállalatunkhoz. A fókusz a munkavállalók megtartásán van, hiszen napjainkban képzett, jó munkavállalót találni egy nyitott pozícióra óriási erőfeszítéseket kíván. Mi sem jelzi ezt jobban, hogy előtérbe került a jelölt és a munkavállalói élmény. Sok esetben KO-kritérium egy jelöltnél (vagyis nem mozdul rá az állásra), ha nincs rugalmasság a munkaidőben, nincs lehetőség home office-ra. Egyszóval vonzóvá kell tennünk a céget, ahová be szeretnénk csábítani a jelöltet és meg is szeretnénk tartani.

 

 

A szünetet követően Balázs Krisztián, az Edenred Magyarország ügyvezetője számolt be kutatási adatokról, amelyek azt a képet rajzolták ki, hogy a munkáltatók zöme nem béresíti a cafeteriát, és a legtöbb munkáltató nem csökkenti a nettó keretet. 

Ebben az előadásba elhangzott egy mondat, amelyet érdemes ízlelgetni és amelyet Balázs Krisztián egy beszélgetésből idézett: „Nem jóléti, hanem megélhetési juttatásokra van szükség.” Amikor béren kívüli juttatásokról vagy csak juttatásokról beszélünk, jobbnál jobb és hasznosabb ötletek jönnek elő a gyümölcsnaptól a masszázsfotelig, azonban az adóváltozások pont annak a rétegnek a megélhetését segítő juttatásokat érintik, amelyen két piros alma nem segít.

Vargáné Jandrasits Ildikó, az OTP Bank Cafeteria üzletágvezetője elmondta, hogy miként változott a SZÉP kártya rendelet (76/2018 Korm. rendelet). Gyakorlatilag fenekestül fordul fel az eddigi gyakorlat: a munkáltató és a szolgáltató közötti szerződéses viszony megszűnik vagy átalakul. Helyette a kártyabirtokos és a szolgáltató között jön létre egy hallgatólagos szerződéssel, amelyet minden kártyatulajdonosnak megküldenek. A szerződés létrejöttét követően minden kártyabirtokosnak három darab, GIRO-képes, korlátozott rendeltetésű számla nyílik meg. 2019 január 5-ig a kártyával rendelkező és a szerződést elfogadó ügyfelek számlái megnyílnak, azonban január 5-ét követően a munkavállalónak kell fiókban szerződést kötnie és a számlaszámot eljuttatni a munkáltatónak. Másik fontos tudnivaló, hogy a bérszámfejtő szoftvereket erre fel kell készíteni.

Összegezve a juttatásokat: tágan értelmezve, személyre szabottan, kreatív új elemekkel bővítve, megfelelő kommunikációval tálalva kell mind a menedzsmenttel, mind a munkavállalókkal palettára vinni. Az idő elég szűkös, hiszen az év vége hamarosan itt van, a tervezési időszak 1-2 hónapon belül megkezdődik. Ennyi ideje van tehát a HR-nek újat kitalálni, adózási oldalról körüljárni, felmérni, visszacsatolni, a mendzsmenttel leegyeztetni, nyilatkoztatni. 

 

hrportal.hu