A hazai nemesítőműhelyekben különösen fontos szempont a finom kajsziíz, amit oly jól ismerünk a Magyar kajszi és a Gönci magyar kajszi révén. A fagytűrés továbbra is nagyon lényeges, sőt, a mind szélsőségesebben alakuló időjárás miatt növekszik a termésbiztonság jelentősége, ide értve az öntermékenységet és a sharkarezisztenciát is, mondta Mendel Ákos témavezető.
Pénzes Béla, a Szent István Egyetem tanára a növényvédelem újdonságait ismertette, a közelmúltban azonosított betegségektől (Monilinia fructicola, Xanthomonas arboricola pv. pruni) kezdve az új fajtákon megtelepedő levéltetűn át a napégésig, ami az utóbbi öt évben tapasztalható jelenség. Figyelmeztetett arra is, hogy a rovarok ellen csapdázás, rendszeres megfigyelés és ahol ismert, hőösszegszámítás alapján védekezzünk, akkor egyetlen, jól időzített permetezés is elég. Virágzás után jelennek meg a kajsziban az eszelények, barkók és araszoló hernyók, ellenük nem kell rendszeresen védekezni, de figyeljünk rájuk, mondta. Viszonylag új jövevény az amerikai lepkekabóca és az idén néhol tömegesen károsított a gyapjas pajzstetű.
Olaszországban a 4,5 x 1,5 méteres bibaum fák vagy karcsú orsó vált be Ausztriában és Németországban szilva alanyon 3 x 1 méterre is ültetnek kajszit, ami a második évben már terem. Ez a művelési rendszer azonban a gépekkel együtt hatékony, ezért kis felületen kevésbé gazdaságos.
Akár a sorok közt napégést szenvedhet a leszedett kajszi, és már nem értékesíthető, mondta. A gyümölcs eredetét mindig föl kell tüntetni, akkor is, ha belföldön szállítjuk, hangsúlyozta. A növényvédelemben a vevők szigorú szermaradék-előírásainak nehéz megfelelni, ezért nemcsak jól átgondolt technológiát kell összeállítani, hanem a laboratóriumi ellenőrzésnél is oda kell figyelni, hogy minden fontos hatóanyag nyomait vizsgálják.
