A high-tech agrárium a paksi térség komplex fejlődésének alapja

2023. június 30. 13:10
Az egyetemi tudásbázisra és a legkorszerűbb agrárdigitalizációs megoldásokra építve segítette a Közép-Duna Menti Kiemelt Térség agráriumának fejlesztését a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem, a Közép-Duna Menti Fejlesztési Ügynökség Nonprofit Kft. és az Agrárközösség Kft.
A 2022. április 1. és 2023. május 31. között megvalósult projekt legfőbb célja az volt, hogy elősegítsék a high-tech mezőgazdasági technológiák elterjesztését, valamint ehhez kapcsolódó szaktanácsadást valósítsanak meg a térségi gazdálkodók számára.
A high-tech agrárium a paksi térség komplex fejlődésének alapja
A szakmai munka keretében több mintaprojekt is megvalósult a térségben, többek között egy szántóföldi növénytermesztéssel és egy kertészettel foglalkozó gazdaságot bevonva.
Ez a munka lényegében modellezte azt, ami az elkövetkező időszakban egész Magyarországon megvalósulhat, erősítve a fenntarthatóságot, a versenyképességet, az élelmezésbiztonságot és az önrendelkezést.
 
Mint arra Dr. Gyuricza Csaba rektor a projekt záró sajtótájékoztatóján rámutatott, a mezőgazdaságot érintő környezeti-gazdasági kihívások időszakában különösen nagy segítséget jelentett, hogy a projekt keretében nyolc permetező és felmérő drónt, valamint különféle szenzorokat és adatelemző szoftvereket szereztek be, amelyeket a térség gazdálkodói saját igényeikre szabottan, ingyenesen vehettek igénybe a hatékonyabb termelés érdekében.
Ezen eszközök mezőgazdasági felhasználása mind a monitoring, mind az operatív feladatok ellátásában növekvő jelentőséggel bír, hiszen gyors, azonnali felméréseket és kezeléseket tesznek lehetővé a különböző növénykultúrák tekintetében, taposási kár nélkül.
A multispektrális kamerákkal végzett drónos felmérések révén például gyorsan számszerűsíthető a vizsgált tábla növényeinek kondíciója, melynek köszönhetően a gazdák differenciáltan csak oda juttathatnak ki tápanyagot vagy növényvédőszert, ahol arra valóban szükség van. A drónok használatával ugyanakkor feltárhatóak a felszín legkisebb egyenetlenségei is, amelyek sokszor megnehezítik a tábla művelését, megváltoztatják annak vízgazdálkodási tulajdonságait és hatással lehetnek a növényállomány homogenitására is.
 
Süli János országgyűlési képviselő beszédében azt hangsúlyozta, hogy az ivóvíz és az élelmiszer a következő időszakban stratégiai fontosságú lesz a nemzetgazdaság számára. Az agrárinnovációk és a térségben zajló infrastrukturális fejlesztések azonban kiemelkedő segítséget jelentenek abban, hogy a térség még erősebb szerepet töltsön be a gazdasági vérkeringésben.
 
Mint arra Grónay Andrea, a Közép-Duna Menti Fejlesztési Ügynökség Nonprofit Kft. ügyvezetője rámutatott, a térségben rendkívül jelentős a mezőgazdasági tevékenység, melynek fókuszában a gyümölcs- és zöldségtermesztés, az állattenyésztés, a vadgazdálkodás és a borászat áll. Amennyiben a megfogalmazott innovatív javaslatok adaptációja révén a térségi életszínvonal, illetve a települések és az agrártermelés versenyképessége valóban növekedésnek indul, úgy a hazai vidék fejlesztésének jógyakorlatává válhat ez a térségi agrárfejlesztési program.
 
Forrás: MATE közlemény

Kapcsolódó cikkek

Átadták a Bálint-Gazda díjat

2023. február 09. 13:35
A Magyar Agrár-és Élettudományi Egyetem Budai Campusának diplomaátadó ünnepségén adták át a Bálint Gazda díjat.
 
Az elmúlt évben első alkalommal meghirdetett a “dr. Bálint György Alapítvány” oklevelével és komoly pénzjutalommal is járó “Bálint Gazda-díjat” a végzős Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem hallgatói pályázhatják meg.
A díjat Gyuri bácsi özvegye, Récsey Antónia alapította, a bíráló bizottság tagjai között pedig a szakma ismert oktatói és a hazai kertészeti ágazat kiválóságai kaptak helyet, akik Bálint Györggyel közeli, baráti viszonyt ápoltak.
 

A súlyos műtrágyahiány miatt Ukrajnát óriási terméscsökkenés fenyegeti

2023. március 06. 14:19
Az ukrán agrártermelők helyzetét a gépek és növényvédő szerek, valamint a munkaerő hiánya is nehezíti.
 
Az agrarheute.com hírportál beszámolója szerint az ukrán műtrágya gyárak a háború kezdete után többnyire megszakították a működésüket, a megmaradt két gyár együttes éves kapacitása pedig a korábbi 5,2 millió tonnáról 1,2 millió tonnára csökkent.