A kormány intézkedései ütésállóvá teszik az élelmiszeripart
2024. június 07. 12:42
A kormány gazdaságélénkítő intézkedései ütésállóvá teszik a magyar mezőgazdaságot és élelmiszeripart a gyorsan változó nemzetközi környezetben - mondta Nagy István június 6.-án Budapesten, a Store Insider magazin FMCG Top konferenciájának megnyitóján.
Az agrárminiszter a legbiztosabb és legnagyobb lehetőségeket tartogató ágazatnak nevezte a mezőgazdaságot, további fejlesztése érdekében ugyanakkor sürgette a termelés hatékonyságának javítását és a hozzáadott értékének növelését. Különleges szerepet tölt be a magyar gazdaságban az élelmiszeripar is, amely nem csupán egyike a feldolgozóipari ágazatoknak, hiszen mintegy 4 ezer vállalkozása több mint 75 ezer munkavállaló megélhetését biztosítja és 6 ezer milliárd forintot meghaladó árbevétel előállítására képes, 33 szakágazat tevékenységét fogja össze, ezek közül a legjelentősebbek jellemzően hazai alapanyagot dolgoznak föl - fogalmazott.
Az élelmiszeripar fejlesztési forrásai a magas hozzáadott értékű termékek előállítását ösztönzik a 2027-ig tartó fejlesztési ciklusban, a Vidékfejlesztési programból májusig több mint 2 ezer feldolgozóüzem összesen 464 milliárd forint értékű beruházási támogatásban részesült - közölte a miniszter. Kiemelt forrás jut a következő években is a mezőgazdasági termékek értéknövelésének ösztönzésére, a feldolgozóipari vállalatok fejlesztéseinek támogatására, így versenyképesebb vállalati, termelési és termékstruktúra jöhet létre, emellett kiemelten kezeli a kormány a piaci keresletre és a termékpálya-együttműködésre alapozott kapacitásbővítő beruházásokat is - tette hozzá.
A tárcavezető elmondta, hogy lezárult a KAP (Közös Agrárpolitika) Stratégiai Terv keretében élelmiszeripari támogatásokat nyújtó pályázatok felhívásainak társadalmi egyeztetése. A kiírások még ebben a hónapban megjelenhetnek, feldolgozóüzemek fejlesztésére idén 50 milliárd forintos keretösszeggel jelenik meg pályázat, komplex projektekre további 150 milliárd forint jut.
A nagyobbik keretben a maximális támogatás 5 milliárd forint, a kisebbikben 200 millió forint. Fontos különbség a két kiírás között, hogy a kisebbik elsősorban kis- és közepes vállalkozásokat céloz, és egyszerűsített elbírálással gyorsabban biztosít fejlesztési forrásokat. Újdonság a kiírásokban, hogy a mezőgazdasági termékek egyéb típusú értéknövelését végző üzemek fejlesztése is támogatott, mézkiszerelő, gyapjú- és kenderfeldolgozó, trágyafeldolgozó üzemek fejlesztésére és létesítésére is igényelhető támogatás - részletezte.
Nagy István kiemelte az élelmiszerláncban kulcsszerepet betöltő, a fogyasztókkal közvetlen kapcsolatban álló kereskedelem jelentőségét is. Hozzátette, hogy az élelmiszer-forgalom visszaesése 2023 novemberében gyakorlatilag megállt, növekedése bővülő keresletet és értékesítési lehetőségeket jelent az agrárgazdaság számára, megteremtve az élelmiszer-termelés növekedési feltételeit.
A miniszter közölte, hogy Magyarország határozott jövőképpel készül az Európai Unió elnökségi feladataira is. Kiemelte az élelmiszerek jelölésére vonatkozó szabályrendszer, valamint az élelmiszerpazarlás ügyét, a fenntarthatósági kérdésekből pedig a csomagolások és a csomagolási hulladékok szabályozását említette, továbbá az állatjóléti csomagot, amelyben az állatok szállítása kerül majd a középpontba. Nagy István hangsúlyozta, hogy az élelmiszeripar versenyképessége Magyarország élelmiszer-biztonságának alapja, tehát nemzetbiztonsági és nemzetstratégiai kérdés is. A kormány ezért fontosnak tartja, hogy megfelelő szabályozási és makrogazdasági környezettel segítse az élelmiszeripari és kereskedelmi vállalkozásokat, a támogatási rendszert pedig mérettől függetlenül mindegyikük igénybe tudja venni - fogalmazott az agrárminiszter.
Az MBH Bank Agrár- és Élelmiszeripari Üzletágának gazdasági szakértője szerint a magyar élelmiszergazdaság megerősödve érkezett a 2020-as évekbe, a válságsorozat végeztével idén visszatérhet a növekedési pályára, az élelmiszeripar csaknem 1500 milliárd forint összegű támogatása látványos fejlődést eredményezhet a következő években. Héjja Csaba a gyors alkalmazkodásban látja a jövőt, egyúttal hangsúlyozta, hogy a termelőknek figyelniük kell a fogyasztási szokások változását, főképp a fiatal fogyasztók igényeit. Méreténél fogva Magyarország nem lehet a térség vezető élelmiszer-termelője, de az élelmiszergazdaság fejlődésének motorja igen, ha ügyesen kihasználja a földrajzi adottságait - hangsúlyozta.
Az Országos Kereskedelmi Szövetség főtitkára a boltok forgalmi adatait összegezve kifejtette, hogy 2023 második félévében már látszottak a növekedés jelei a belföldi üzletekben, és bár a boltok száma évek óta csökken, a foglalkoztatottak száma a kereskedelemben 500 ezer körül állandósult. Az online értékesítés növekedési üteme ugyancsak lassul világszerte, így belföldön is, főképp a napi fogyasztási cikkeké. Kozák Tamás szerint a kedvező makrogazdasági folyamatok mellett egyre kevésbé indokolt az árszabályozó intézkedések fenntartása, amely főleg az árversenyt nehezebben viselő kiskereskedőknek okoz nehézséget. Ha a termelői árindex csökkenése mellett a kötelező akciózás is megszűnne, ismét nagyobb keretük lenne fejlesztésekre - fűzte hozzá.
forrás: kormany.hu
Kapcsolódó cikkek
Tüntető gazdák akadályozták a forgalmat az egyik magyar-román átkelőn
2024. január 17. 17:04
Több órára elzárták a román-magyar határ Csanálos-Vállaj határátkelőjét szerdán az immár napok óta tiltakozó román gazdák, és több romániai helyszínen is folytatódtak a forgalomlassító felvonulások.
Bár az egyes gazdaszervezetek képviselői már hétfőn este megegyeztek a román mezőgazdasági minisztériummal követeléseik teljesítéséről, a román gazdák spontán tüntetései szerdán is folytatódtak. A Nagykároly környéki gazdák délben a román-magyar határra, a csanálosi (Urziceni) határátkelőhöz vonultak, ahol előbb az egyik, majd mindkét sávot lezárták traktorjaikkal, akadályozva a határátkelést - írta a román rendőrség közlekedési osztálya.
Lerohanták a magyarok Szlovéniát: súlyos pénzeket spórolhatnak a bevásárlóturisták
2023. március 08. 13:15
Aki csak teheti, a délnyugati határszélen Szlovéniába jár bevásárolni. Gyakorlatilag a húson kívül majdnem minden olcsóbb. De már egy tankolással is ezreket spórolhatunk. A HelloVidék körképe következik.
A KSH adatai alapján egy év alatt, 2022 januárjához képest az élelmiszerek ára 44 százalékkal emelkedett, ezen belül leginkább a kenyér (80,6 százalék), a tojás (79,4 százalék), a vaj és vajkrém (76,6 százalék), a sajt (76,1 százalék), a tejtermékek (75,8 százalék), az édesipari lisztesáru (73,8 százalék) drágult, de a sort folytathatnánk tovább. Nem meglepő, hogy egyre több magyar fogja vissza a bevásárlasait. Friss KSH-s adat, hogy az élelmiszer- és élelmiszer jellegű vegyes kiskereskedelembena a forgalom volumene tavalyhoz képest 4,8%-kal csökkent. (Az élelmiszer-kiskereskedelem 76%-át adó élelmiszer jellegű vegyes üzletek értékesítési volumene 6,7%-kal kisebb lett, míg az élelmiszer-, ital-, dohányáru-szaküzleteké 0,3%-kal emelkedett.) Elnézve a bődületes hazai áremelkedést, ne csodálkozzunk hát azon, hogy az utóbbi időszakban felélénkült a bevásárlóturizmus, egyre több magyar jár át a szomszédos országokba tankolni vagy a kinti élelmiszerboltokba vásárolni.
