A lakosság háromnegyede minden betétdíjas palackot visszavált majd egy kutatás szerint
2023. december 01. 14:15
A magyarok összességében kedvezően fogadják az új palackvisszaváltási rendszer bevezetését, a lakosság háromnegyede igyekezni fog, hogy minden betétdíjas palackot visszaváltson – derül ki a Reacty Digital kutatásából. A Felelős Élelmiszergyártók Szövetsége közölte: a gyártók azt szeretnék elérni, hogy az európai szinten is magasnak számító díjak további emelésével ne okozzon számukra a kormány további költségnövekedést, mert az az árakban is megjelenhet.
Közölték: a magyar lakosság 84 százaléka hallott arról, hogy 2024. január 1-től Magyarországon is bevezetik a belföldön forgalomba hozott betétdíjas termékek kötelező visszaváltási rendszerét. A lakosság 45 százaléka a lakóhelye közvetlen környezetében, 40 százaléka kényelmes sétatávolságon belül váltaná csak vissza az üvegeket, nagyobb távolság esetén inkább a vegyes hulladékba dobják azt.
A visszaváltásért járó elérhető opciók közül a lakosság harmada az utalványt részesítené előnyben, amit a visszaváltás helyszínén lehet készpénzre váltani vagy beszámítani a vásárlás összegébe. Fontos azt is megjegyezni azonban, hogy a lakosság fele a január 1-től életbe lépő visszaváltási díjak helyett a készpénznek örülne legjobban – írták.
Az új visszaváltási rendszert legalább hallomásból ismerők háromnegyede hasznos és környezetbarát intézkedésnek tartja azt. Felük érzi hatékonynak, de ugyanennyien kételkednek abban, hogy a rendszer hatására az emberek tudatosabban fogják-e kezelni a hulladékgyűjtést.
A Reacty Digital reprezentatív kutatása szerint a felnőtt magyar lakosság 87 százaléka fontosnak tartja a szelektív hulladékgyűjtést, saját bevallása szerint 83 százalék elkülönítve gyűjt legalább egyféle hulladéktípust a vegyes hulladéktól. Az iskolai végzettséggel párhuzamosan növekszik a hulladékkezelési tudatosság is: míg az általános iskolai végzettségűek közül tízből csak heten szelektálnak valamilyen formában, addig a diplomások közül szinte mindenki.
A könnyen elérhető szelektív hulladékgyűjtési megoldásoknak köszönhetően a lakosság 78 százaléka külön válogatja a műanyag, 70 százaléka a papír hulladékot, 50 százaléka pedig a használt üvegeket. A lakosság 45 százaléka vissza is szokta váltani az erre alkalmas üvegeket – ez utóbbi inkább a férfiakra jellemző. A hulladékot szelektíven gyűjtő magyarok saját bevallásuk szerint elsősorban környezetvédelmi szempontok miatt szelektálnak, tízből kilencen jelezték ezt.
A Felelős Élelmiszergyártók Szövetsége közölte: november végéig kell a kormánynak kihirdetnie az élelmiszercsomagolások után a gyártók által a koncessziós társaságnak fizetendő, 2024-re érvényes díjak mértékét. A gyártók azt szeretnék elérni, hogy az európai szinten is magasnak számító díjak további emelésével ne okozzon számukra a kormány további költségnövekedést, mert az az árakban is megjelenhet.
Közölték, hogy a júliustól indult, új hazai rendszerben a korábban a vállalkozásoktól hasonló céllal beszedett (akkoriban termékdíjnak nevezett) tételekhez képest az új kiterjesztett gyártói felelősségi (EPR) díjak jelentős, nemzetközi összehasonlításban is nagy mértékben, több esetben többszörösükre emelkedtek.
Hozzátették: szinte minden csomagolóanyag esetében Magyarországon kell a legmagasabb díjakat fizetni. Így Európa egyik legdrágább hulladékgazdálkodási rendszere jött létre Magyarországon, miközben szakértői számítások szerint akár fele ekkora költséggel is megoldható lenne a csomagolási hulladékok megfelelő és korszerű kezelése.
A Felelős Élelmiszergyártók Szövetsége szerint a hazai rendszer működtetésének drágaságát jól mutatja, hogy míg Ausztriában az élelmiszergyártók a beszerzett alapanyagok, vagy akár a szállítási műanyag gyűjtőcsomagolások kilogrammja után körülbelül 70 forintnak megfelelő összeget fizetnek EPR-díj címén, addig a magyar cégeknek ugyanezért 219 forintot kell fizetni. Ugyanennek a díjnak a mértéke Csehországban kilogrammonként körülbelül 37 forint.
forrás: agrotrend.hu / MTI
Kapcsolódó cikkek
Átadták Magyarország legnagyobb sütőüzemét
2023. március 01. 11:21
Magyarország legnagyobb sütőüzemét adták át Hatvanban kedden, a Lipóti Tóth és Társai Zrt. 20 milliárd forintos új üzemének átadásán a pénzügyminiszter egyebek mellett azt hangsúlyozta, hogy a kormány stratégiai célja a rendszerváltás idején meggyengített hazai élelmiszeripar újjáépítése.
Varga Mihály kiemelte: a rendszerváltás éveiben az addig meghatározó élelmiszeripari vállalatok egy része külföldi tulajdonba került. Hiányuk ma, egy világjárvány után és egy szomszédban zajló, elhúzódó háború idején jobban érezhető, mint az elmúlt bő három évtizedben bármikor.
Kenyér, amely csökkenti a vércukorszintet
2023. február 23. 12:54
Táplálkozáskutatók dolgoznak az egészségesebb kenyér és pékárú összetevőin. Máris találtak egy alapanyagot, ami sikeresnek bizonyult a vércukorszint normalizálásában.
A hagyományos kenyér és pékáruk sok ember számára alapvető táplálékot jelentenek, de néha megfeledkezünk a szervezetünkre gyakorolt hatásukról.
Az Amerikai Táplálkozási Társaság kutatást és kísérletet végzett a kenyerek összetevőinek változtatásra, és kidolgoztak egy lisztkeveréket, amelyből, mint kifejtik, olyan kenyeret lehet sütni, amely hosszabb ideig tart jóllakottan, és csökkenti a vércukorszintet. Ez pedig az elhízás vagy a cukorbetegség kockázatának minimalizálásában nyilvánulhat meg.
