A lehetőség adott az agráriumban, élni kell vele
2024. július 26. 13:42
A változásban a tudásnak és a képzésnek komoly szerepe van.
A Magyarország és Erdély közötti együttműködések fontosságáról, a MATE székelyföldi szerepvállalásáról, valamint a pályakezdő fiatalok hazájukban tartásáról is szó volt azon a kerekasztal beszélgetésen, amin Prof. Dr. Gyuricza Csaba, a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem rektora, Becze István, a Székely Gazdaszervezetek Egyesületének elnöke, valamint Kerekes Melinda, a Mezőgazdasági Intervenciós és Kifizetési Ügynökség gazdasági igazgatója is részt vett a 33. Tusványos Fesztiválon.
Prof. Dr. Gyuricza Csaba, a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem rektora – Fotó: MATE/Nagy Réka
Elgondolkodtató adatok
A Föld lakossága percenként 140 fővel gyarapszik, ami éves szinten 70 millió főt jelent. 2050-re a Föld lakossága el fogja érni a 9 milliárdot, ráadásul a népesség mellett az átlagéletkor is növekszik. Ezzel párhuzamosan a klímaváltozás nehezíteni fogja a gazdák munkáját és a termelést. Számos aktualitással és a közeljövővel kapcsolatban előrevetített információval készült a beszélgetés indítására László Csongor, az eszmecsere moderátora.
Kerekasztal beszélgetés a 33. Tusványos Fesztiválon – Fotó: MATE/Nagy Réka
Dr. Gyuricza Csaba elmondta, a fenntarthatóság mellett az agrárszakembereknek komoly kihívást jelent, hogy a növekedés ellenére is el tudják látni élelmiszerrel a Földön élő embertömeget. Hozzátette, a 20. században történtek olyan fejlesztések, amik ezt lehetővé tették. Ilyen volt például a műtrágya feltalálása, ami nélkül sokkal kisebb lenne a föld eltartó képessége, vagyis már most sem tudnánk ellátni magunkat élelmiszerrel.
Összefogás és oktatás
A MATE rektora hangsúlyozta, az országok erejét nem csak a méretük határozza meg. Legalább ennyire fontos például az is, hogy ki képes ellátni legalább a saját lakosságát élelmiszerrel. Ha a Kárpát-medencében élők összefognak, a térségnek megvan ez a képessége.
A határokon átívelő együttműködések a fejlődés alapfeltételei. Dr. Gyuricza Csaba szerint a Kárpát-medencében a mezőgazdasági és állattenyésztési adottságainkhoz képest messze nem használjuk ki minden lehetőségünket. Hogy ezen a téren változás történhessen, a tudásnak és a képzésnek komoly szerepe van. Ezen dolgozik tudásközpontként a magyar mellett csíkszeredai, székelyudvarhelyi, vajdasági, felvidéki és kárpátaljai bázisokkal is rendelkező MATE. A cél, hogy az egységes képzési rendszernek köszönhetően az egyetem helyben képezzen olyan szakembereket, akik a diploma megszerzését követően a lakhelyük fejlődését fogják tudni segíteni.
A jövő ma dől el
Óriási felelősség a felsőoktatásban dolgozni, hiszen az, hogy milyen lesz a jövő, a jelenben dől el. Amikor egy diplomás szakember elhagyja az egyetemet, akkor rajta keresztül a következő 40-50 évet határozza meg az a tudás, amit elsajátított.
Prof. Dr. Gyuricza Csaba, a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem rektora, Becze István, a Székely Gazdaszervezetek Egyesületének elnöke, valamint Kerekes Melinda, a Mezőgazdasági Intervenciós és Kifizetési Ügynökség gazdasági igazgatója a kerekasztal beszélgetésen – Fotó: MATE/Nagy Réka
A külföldi munkavállalásra nem szabad ördögtől való dologként tekinteni. Fontos, hogy ne megakadályozni akarjuk ezeket a tapasztalatszerzéseket, hanem inkább arra koncentráljunk, hogy az országunk olyan lehetőségeket tudjon kínálni a fiataloknak, amik miatt érdemes néhány év után hazaköltözni és a megszerzett tudással a saját hazájukat fejleszteni.
Az egyetemnek fontos missziója az is, hogy ráirányítsa a figyelmet az agrárium szépségeire, azokra a dolgokra, amik miatt érdemes ezt a folyamatosan fejlődő, innovatív és megélhetést biztosító hivatást választani – zárta szavait Dr. Gyuricza Csaba.
Szöveg: Nagy Réka
Ez a megjelenés a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetemmel történt együttműködés keretében jött létre.
forrás: agroinform.hu
Kapcsolódó cikkek
Kedvezőek a kilátások: lesz piaca a magyar diónak
2024. július 25. 17:12
Úgy tűnik, hogy nem lesz gond az idei dióterméssel a hamarosan kezdődő szezonban. Van azonban még két dolog, ami keresztbe tehet az érésnek: az időjárás és persze a dióburok fúrólégy. A dió az utóbbi években sok nehézségbe ment keresztül, hiszen megjelent a gnomóniás levélfoltosság, majd a káros baktériumok szaporodtak el, amik ellen hatékony megoldásra volt szükség. Pedig, ha belegondolunk, a nyolcvanas években még permetezésre sem volt szükség, maximum a környezeti tényezők tehettek benne kárt. A probléma akkor indult útnak, amikor az erdőből a kertekbe került, majd kezdetét vette az intenzív diótermesztés.
A generációváltást és a helyi gazdálkodást segíti az új földügyi szabályozás
2023. július 13. 12:10
A generációváltást és a helyi gazdaságok megerősítését segíti az új földügyi szabályozás, amely egyszerűbbé teszi a földszerzést a gazdálkodásba kezdők számára az első 10 hektár föld tulajdonjogának megszerzéséig – tájékoztatott közösségi oldalán Nagy István agrárminiszter.
