A magyar erdők gazdasági erőforrásaink részét is képezik
2022. december 22. 11:55
A magyar építőipar és gazdaság számára létfontosságú, hogy legyen magyar fa és faipar, a lakoság szempontjából pedig, hogy legyen tűzifa – hangoztatta Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes december 15.-én Sopronban. A Soproni Egyetem megújított vadgazdálkodási gyűjteményének átadóján Semjén Zsolt kiemelte, hogy a koronavírus-járvány idején megroppant az a felfogás, hogy a globális világpiac mindent megold, az orosz–ukrán háború nyomán pedig beigazolódott, hogy ha nem tudunk a legszükségesebbekre tekintettel önellátásra berendezkedni, akkor könnyen kiszolgáltatott helyzetbe kerülünk.
– Különösen így van ez a faipar tekintetében – mondta, hozzátéve, hogy „Oroszországból már nem érkezik fa Európába”.
Ha nincsenek professzionális erdészetek, akkor az ország kiszolgáltatott helyzetbe kerül. Ugyanez érvényes az élelmiszer tekintetében is, ahol egyre inkább megkerülhetetlen az a forrás, amit a természet ad vadhús formájában – mondta.
A miniszterelnök-helyettes – aki 2021 óta díszpolgára a Soproni Egyetemnek – kiemelte, hogy az erdészetnek három alapvető feladata van; Sopron ezeknek a fellegvára, letéteményese és művelője.
Az első feladatként említette a politikus azt, hogy legyenek minőségi erdők idehaza. A második a magyar gazdaság faanyaggal való ellátása, mert életidegen lenne, ha „az erdeinkre nem tekintenénk gazdasági erőforrásként”.
– A harmadik pedig a rekreáció, a kikapcsolódás – sorolta. – Hasonlóan hármas feladata van a vadgazdálkodásnak is – mondta. Mint részletezte: az első, hogy legyen minőségi vadállomány, a második pedig a társadalom vadhússal való ellátása.
Semjén Zsolt kitért arra is, hogy a kormány minden támogatást megad ahhoz, hogy a közétkeztetésbe is bevonják a vadhúst. – Arra törekszünk, hogy a vadhús ne luxuscikként jelenjen meg a piacon – mondta, hozzáfűzve, hogy „a harmadik feladat a fenntartható vadászat”. Ez utóbbival kapcsolatban hangsúlyozta, hogy fenntartható vadászat nélkül sem erdő-, sem mező-, sem minőségi vadgazdálkodás és természetvédelem sem lehetséges. Ezért fontosak az olyan oktató- és kiállítóterek, mint az egyetem vadgazdálkodási gyűjteménye – mondta.
Kifejtette, hogy „az erdő csonka és üres lenne a vad nélkül, ugyanakkor a fenntartható vadászat nélkül a vad túlszaporodása következtében az erdészet lehetetlenülne el. Ugyanez igaz a mezőgazdaságra és a természetvédelemre is” – fűzte hozzá.
– Az emberiség kulturális örökségéhez hozzátartozik a vadászati kultúra, ami a legősibb, történelem előtti örökségünk, amit magunkkal hoztunk – zárta szavait Semjén Zsolt.
Jánoska Ferenc, az egyetem Vadgazdálkodási és Vadbiológiai Intézetének igazgatója elmondta, hogy a vadgazdálkodási gyűjteményt 1971-ben hozták létre. A gyűjtemény az utóbbi években erősen leromlott, így két lépcsőben két év alatt megújították.
Az egyetem főépületében található kiállításon a látogatók megismerkedhetnek egyebek mellett a vadgazdálkodás múltjával és működésével.
forrás:oee.hu
Kapcsolódó cikkek
Ukrajna beperli Magyarországot az ukrán gabona behozatali tilalmának meghosszabbítása miatt
2023. szeptember 18. 15:03
Kijev nem hagyja válasz nélkül a magyar, a szlovák és a lengyel intézkedéseket.
Ukrajna beperli Lengyelországot, Magyarországot és Szlovákiát, mert saját hatáskörben meghosszabbították az ukrán gabona behozatali tilalmát, sőt Magyarország ki is bővítette azt – írja a HVG a Politico hírlevele nyomán.
Elég durva: még novemberben is lehetne málnát szüretelni
2024. október 28. 13:46
Igaz, mostanra lelassult a bogyók fejlődése a töveken, de még mindig érik a málna a felsőrajki Mézédes Málnafarmon.
"A vásárlóink egyre kevésbé hiszik, hogy van még málna. Október 26-án így néz ki a málna a Mézédes Málnafarm – Felsőrajk ültetvényén. Az érés viszont belassult, valószínűleg ez az utolsó hétvége, hogy málna kapható standjainknál. A málna még bírná valószínűleg, de mi már nem..."
