A Magyar Falu Program margójára

2019. május 15. 07:58
A Magyar Falu Program a kormány egyik legfontosabb törekvése, mert sok száz magyar falu helyzete valóban aggasztó  

Alacsony születésszám, rohamos elöregedés, jelentős lélekszámú roma népesség, gondozatlan táj, magas munkanélküliség jellemzi őket. A Magyar Falu Program talán az utolsó pillanatban érkezik falvainkba, köztük a többszörösen hátrányos helyzetű településekre.

A program céljai közé tartozik a falvak új élettel való megtöltése fiatalok letelepítésével, orvosi rendelők építésével, közösségi terek felújításával, közösségi programok szervezésével, a mezőgazdaság reformjával. Mikor lesz ez valóban sikeres? Abban az esetben, ha a helyi közéleti szereplők – mindenekelőtt azok, akik messzemenően egyetértenek a program céljaival – a támogatások megszerzésén túl a helyi közösségek építésére talán még nagyobb energiát fordítanak. Mire gondolok itt?

Kemény Bertalan, a Falufejlesztési Társaság Magyar Örökség díjas alapítója és első elnöke nagyon sokat tett ilyen volumenű kormányprogram nélkül is a falvaink megmentéséért. Csak néhány gondolata: a falvainknak ne csak a népességmegtartó képességét erősítsük, hanem a képességmegtartó népességét is. Ez a bon mot sokjelentésű. Jelenti a falusi életforma szeretetét, a mezőgazdaság modern formái iránti elkötelezettséget és ismeretet, a helyi társadalom építésében a tudatos szerepvállalást. Kemény ötlete volt a jelentős sikereket felmutató falugondnoki hálózat létrehozása, amelyben kiválasztási és képzési szerepet is vállalt. Szintén ő javasolta, hogy a helyi képzésben – akár az általános iskolától kezdve – legyenek specifikus „tantárgyak”, például Nógrád megyében „málna tantárgy” az ottani, mára sajnos válságban lévő termesztési hagyomány fenntartása érdekében. Kezdeményezéseinek se szeri, se száma. Érdemes ezeket előbányászni és felkarolni, beépíteni a Magyar Falu Programba.

A leghátrányosabb magyar falvak leginkább közösségükben roppantak meg. Éppen ezért tudatos és szervezett közösségépítés nélkül a rendkívül gondosan összeállított program sikeressége megkérdőjelezhető. Fel kell támasztani a népfőiskolai hagyományokat, kifejezetten a Magyar Falu Program támogatására. Ebben a gazdálkodás ösztönzésére, az összefogás formáira kell fókuszálni. A helyi közéleti szereplők egyik legfontosabb feladata éppen ebben rejlik. A kedvezményezettek megszólítása, a közösségszervezés, a képzések megszervezése, a falusi életmód elsajátítása mind-mind olyan lépés, amelyre módszertani segédletek, közösségi pályázatok szükségesek. A Magyar Falu Program támaszkodhat olyan, a két világháború közötti mozgalomra is, mint amilyen a KALÁSZ (Katolikus Leánykörök Szövetsége) és a KALOT (Katolikus Agrárifjúsági Legényegyletek Országos Testülete) voltak. Ezek – és más hasonló, egyházi és világi szervezésű mozgalmak – tudatosan a falusi fiatalság bevonását, aktivizálását, közösségteremtő készségeinek erősítését szolgálták.

Az angol River Cottage típusú tévésorozatok többek között azzal a tudatosan felvállalt célzattal jöttek létre, hogy a falusi életformát újra megszerettessék, felhívják a figyelmet az értékeire. Ilyen indíttatású sorozatra nálunk is szükség van, amely a Magyar Falu Program megvalósítását szolgálja. Ezt egészítheti ki a Magyar Falu Program Facebook- vagy weboldala, ahol a jó gyakorlatoknak, a megvalósult épületeknek, közösségi megmozdulásoknak, újszerű gazdálkodási eszméknek lehet teret adni. Ezáltal olyan nagyszabású értékteremtő program valósulhat meg, amely támaszkodhat a népi írók – benne például a „kert-Magyarország eszme” – gondolataira is. Így a Magyar Falu Program falvaink életében a magyar táj sajátos képviselőjeként közösségi, gazdálkodási, építészeti, tájépítészeti reneszánszot indíthat el, valósíthat meg.

László Tamás
okleveles építészmérnök, városépítési, -gazdálkodási szakmérnök

magyarhrilap.hu

Kapcsolódó cikkek

Eljött a felelősségteljes kikapcsolódás ideje

2020. június 11. 07:39
Magyarország szinte teljes egészét lefedik a vendég-, kulcsos- és turistaházak nyújtotta szolgáltatások, így nem szükséges külföldre utazniuk vagy az ország forgalmas turistacélpontjait felkeresniük a kikapcsolódásra vágyóknak - jelentette ki Nagy István agrárminiszter pénteken a Baranya megyei Szaporcán.

Új kockázati tényezők jelentek meg az agrárszektorban

2020. március 12. 13:17
Új, nehezen modellezhető kockázati tényezők jelentek meg a globális agrárszektorban, mint például a klímatudatosság felerősödése, a fogyasztói szokások gyors változása, vagy az amerikai-kínai kereskedelmi háború. Magyarországon, ahol a hazai GDP 3,4 százalékát adja a mezőgazdaság, az Európából és Kínából begyűrűző hatásokon túl a munkaerőhiány, az erősödő inflációs nyomás és árfolyamhatás, a generációváltással járó problémakör, az egyre gyakrabban megjelenő állatbetegségek, illetve a 2021-től kezdődő új uniós támogatási ciklus a legfajsúlyosabb kérdések. Emiatt az agrárszektor szereplőinek a pusztán növekedés helyett az eredményjavításra és hatékonyságnövelésre is érdemes fókuszálniuk. Globálisan a jövedelmezőség csökkenését, Magyarországon viszont – az elmúlt évek emelkedése után - a még mindig világátlag alatti jövedelmezőség stagnálását várja 2020-ban az Euler Hermes.