A magyar tejipar előtt álló kihívások a 2015. évi külkereskedelmi adatok tükrében

2016. június 14. 09:02
Talán nem csak szakmai körökben ismert tény, hogy a tej és tejtermékek külkereskedelmi mutatói alapján az export szerkezetében jelenleg a legnagyobb részarányt a feldolgozatlan nyerstej értéke képviseli.

Az import szerkezetében egyenletesebb a termékkör alapú eloszlás, a legnagyobb értékben importált termék a sajt, de jelentős a tej, illetve a többi feldolgozott termék behozatala is.

A jelenlegi tejpiaci helyzetet jól jellemzi az egységárak alakulása is: habár 2015-ben a korábbi évnél több (452 ezer tonna (+6%)) tejet exportáltunk, de az ár (0,307 euró/kg) 21 százalékkal esett, így a tej exportértéke összességében 17 százalékkal elmaradt az egy évvel ezelőttitől.

 

A belső fogyasztás egyre inkább eltolódik a feldolgozott termékek irányába – fotó: Shutterstock

Az egyes termékcsoportokat elemezve szinte minden feldolgozott termékkategóriában jelentős az import túlsúlya, ezáltal a feldolgozott importtermékek árszintje a belföldi árak tekintetében jelentős befolyásoló tényezővé válik. A feldolgozott termékek importjának egységárait elemezve látható, hogy a legnagyobb volumenben beérkező termékcsoportok egységára rendre alacsonyabb az exportált termékeknél. Mindez azt eredményezi, hogy a tejtermékek hazai előállítói a belföldi piacon is erős versenyhelyzetnek vannak kitéve.

Mivel tej- és tejtermékexport megközelítőleg azonos nagyságrendű az importtal (tejegyenértékre átszámítva), az ágazat jövedelemtermelő képessége szempontjából különösen fontos, hogy a jövőben hogyan fog alakulni a termelés belső szerkezete, a feldolgozottság mértéke. Ráadásul a hazai fogyasztási prognózisok azt mutatják, hogy a belső fogyasztás egyre inkább eltolódik a feldolgozott termékek irányába. Ezt a keresletet most elsősorban importcikkek elégítik ki, de az ágazat jövője szempontjából létfontosságú lenne a belső piac e szegmensének visszafoglalása.

 

Nagymértékben nőtt a kosárérték – fotó: Shutterstock

A belső piacon való térnyerés szempontjából fontos megemlíteni, hogy a fogyasztók egyre inkább árérzékenyek. A piaci tendenciák azt mutatják, hogy 2010. környékén megjelent a kényszertudatos vásárlói kategória, akik kevesebbet fogyasztanak és olcsóbban. A 2014-es adatok szerint a lakóhelyhez közeli, jellemzően szűkebb áruválasztékot kínáló és jelentősen a saját márkákra támaszkodó diszkontüzletekben nagymértékben nőtt a kosárérték. Ez arra engedhet következtetni, hogy a nagybevásárlások egy része a városszéli hipermarketekből a diszkontokba helyeződik át. Az importtal versenyképes tejtermékek előállítása technológiai, illetve hatékonysági okokból főleg nagyüzemi keretek között, optimális mérethatékonyság mellett lehetséges.

A fentiek alapján felmerül a kérdés, hogy a tejtermelés, illetve feldolgozás során realizálható jövedelem elegendő-e az adottságok jobb kihasználásához és a versenyben való helytálláshoz szükséges fejlesztések megvalósulásához? A jelenlegi tejpiaci helyzetben a feldolgozott termékek előállításához szükséges technológiai, illetve csomagolástechnikai beruházásokat a tejfeldolgozó üzemek várhatóan csak könnyített feltételekkel és jelentős állami támogatás mellett lesznek képesek megvalósítani.

Az a magyar mezőgazdasághoz kapcsolódóan folyamatosan készíti és teszi közzé iparági elemzéseit, hogy minél több és hasznosabb információt szolgáltasson a hazai agrárpiac szereplői számára. Az iparági elemzéseket érheti el.

Forrás: agroinform.com

Kapcsolódó cikkek

Tombol a feketegazdaság a magyar élelmiszer-kereskedelemben

2018. június 26. 10:35
Csaknem nyolcmilliárd forintos beruházással hoz létre a következő években egységes, központi laborbázist a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih). Emellett több területet is központi ellenőrzés alá vonnak majd, egyre nagyobb méreteket ölt ugyanis a feketegazdaság az élelmiszer-kereskedelemben. Az élelmiszerrel kapcsolatos visszaélések miatt a hatóság szorgalmazza egy állami védjegy létrehozását, amely kiváltaná az összes többi minőséget jelölő emblémát.

Takarmányfehérje program a GMO kiváltására

2017. március 30. 08:41
Nemzeti takarmányfehérje programon dolgozik a Földművelésügy Minisztérium, amelynek célja az import GMO-s takarmány kiváltása – jelentette be az M1 Ma reggel és a Kossuth Rádió 180 perc című műsorában Fazekas Sándor miniszter. Mint fogalmazott, a vásárlók többsége Magyarországon is elutasítja a GMO-s élelmiszereket, ezért az a cél, hogy az élelmiszerek után belátható időn belül az állatok takarmányozása is teljes egészében GMO-mentes legyen.