Honnan származik a szennyezés?

A szennyezés származhat például szennyvíziszapból, tisztítatlan szennyvízből, talajtakaró fóliákból, de akár a gumiabroncsokból is. Az egyre gyakoribb aszályok miatt a kiszáradt, repedezett talajba könnyebben és mélyebbre jutnak el a mikroműanyag-szemcsék, és ezzel megváltoztatják annak kémhatását, tápanyagtartalmát és szerkezetét.

 

Ezután pedig beépülnek a növények sejtjeibe, ami gátolja például a búza csírázását, illetve felhalmozódnak a fás szárú növények gyökereiben, hajtásaiban és leveleiben, a talaj felső 20 centiméteres rétegében jelen lévő mulcsfólia-maradványok pedig a gyapotnál terméscsökkenést okoznak.

 

Mit tehet a mezőgazdaság?

Vissza kellene szorítani az egyszer használatos műanyagok alkalmazását, és melegházak esetében inkább polikarbonátot vagy üveget használni. A takarófóliák helyett pedig a takarónövények jelenthetnék a természetes alternatívát. A hüvelyesek például élő takarónövényként funkcionálhatnak, nitrogénforrást biztosítva az elsődlegesen termelni kívánt növény számára. Ahol az alternatív, környezetbarát megoldások nem megoldhatók, ott fontos a használat utáni begyűjtés és az újrahasznosítás.

 

Nem árt tudni, hogy a mezőgazdasági talajok szennyezettsége általában nagyobb, mint a városi talajoké. Hogy mi ennek az oka? Az, hogy a világon előállított összes műanyagnak a 2-4%-a kerül mezőgazdasági felhasználásra. És ez mit jelent számokban? 2019-ben 7-14 millió tonnát.

 

Szennyvíziszap, talajtakaró fóliák, gumitörmelékek

A szennyvíztisztítás során a mikroműanyagoknak csak egy részét tudják eltávolítani, egy része azonban a szennyvíziszapba kerül. Ha ez a mezőgazdaságban kerül felhasználásra, akkor annak mikroműanyag-tartalma a talajba kerül. A tisztítatlan szennyvíz öntözővízként való alkalmazása is mikroműanyaggal szennyezi a termőterületeket.

Világszerte 20 millió hektáron alkalmaznak talajtakaró fóliákat, és mennyiségük egyre növekszik. Amikor a fóliákat leszedik a talajról, annak kisebb darabjai gyakran ott maradnak a földeken. Ezenkívül a talajban maradnak a vetőmagok bevonására szolgáló anyagok is. Hihetetlen mennyiségű gumitörmelék is szennyezésnek teszi ki az út menti területeket. Márpedig mindezeknek egy része a talaj mélyebb rétegeibe kerül, komoly károkat okozva.

 

Mit tesz a mikroműanyag-szennyezés az állatokkal?

 

A földigiliszta esetében kimutatták, hogy a polietiléndarabkák elfogyasztása és felhalmozódása szövettani elváltozásokat okoz, megváltozik az állatok táplálkozása és ürítése is. Fonálférgek esetében a mikroműanyagok elfogyasztása a kalciumszint csökkenésével és az oxidatív stressz fokozódásával járt. Csökkent az állatok testhossza, szaporodó- és túlélőképességük is romlott. Ha az egérnek mikroműanyag kerül a szervezetébe, felborul a máj lipidanyagcseréje, és megváltozik az állat beleiben élő mikrobióta összetétele is.

 

A kutatásokat azonban rendszerint nagyobb mikroműanyag-koncentrációval végezték, mint amennyi a talajokban előfordul, ezért még további kutatások szükségesek.

 

forrás: agroinform.hu