Úgy tűnik, hogy egy kiló laborhús előállítása legalább négyszer, de akár huszonötször akkora szén-dioxid-kibocsátással járhat, mint egy kilónyi marhahúsé. A mutatók nem függtek a hús fajtájától, a laborcsirke és a laborsertés esetén hasonlóan alakulnak.

 

Mi ennek az oka?

Röviden összefoglalva: a hús előállításához használt tápoldat hatalmas energiaigénye. Az oldat összetevőit alaposan meg kell tisztítani, amihez ultrafiltrációt és kromatográfiát használnak, mielőtt a tápoldatba kerülnének. Mindkét eljárás rendkívül energiaigényes, ugyanakkor elkerülhetetlen ahhoz, hogy az oldatban ne a baktériumok szaporodjanak, hanem a hússejtek.

 

A mostani becslések azonban csak a jelenleg használt technológiára érvényesek: a laborhús orvosi minőségbiztosítási körülmények között készül, de ha csak az élelmiszeriparra érvényes előírásokat kellene betartani a gyártás során, a költségek csökkennének.

 

Jelenleg senki nem foglalkozik műhúsgyártással nagyüzemi körülmények között, az iparág pedig a mostani körülmények között veszteséges. Ahhoz, hogy nyereséges legyen, nagyipari termelésre kellene átállni és nagyobb szerephez kellene hogy jussanak a megújuló energiaforrások.

 

Egy januári kutatás azonban más eredményt hozott: a Delfti Egyetem kutatója szerint a laborhús karbonkibocsátása a marhahúsé alatt marad. Ehhez a kutatók azt feltételezték, hogy az említett két problémát hamarosan orvosolni fogják.

 

Eddig két országban, Szingapúrban és az Egyesült Államokban engedélyezték a laborhúsok piaci forgalmazását.

 

forrás: agroinform.hu