Az elemzők szerint a jelenlegi egyszeri tényező után az idei év már nem tartogat nagy meglepetést egészen az év végi jutalomosztásig a bérek tekintetében.

A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) keddi jelentése szerint júniusban a bruttó és a kedvezmények nélkül számított nettó átlagkereset egyaránt 3,5 százalékkal nőtt az egy évvel korábbihoz viszonyítva a májusi 8,5 százalékos emelkedés után. Az átlagkereset emelkedése jelentősen elmaradt az előző hónapokban mérttől, mert a növekedés ütemét erőteljesen visszafogta a tavaly júniusban az egészségügyben kiosztott rendkívüli 500 ezer forintos juttatás, amely akkor jelentősen megemelte az átlagkeresetet. A bruttó átlagkereset a vállalkozások körében 6,4 százalékkal magasabb volt az egy évvel korábbinál, a költségvetésben pedig 4,0 százalékkal alacsonyabb.

Horváth András, a Takarékbank vezető elemzője kommentárjában fontosnak ítélte előre bocsátani, hogy a keresetek növekedési ütemének júniusi 3,5 százalékra fékeződését a tavaly júniusi egyszeri kifizetések, egészségügyi bónuszok miatti magas bázis okozta. Mint hangsúlyozta, a bérdinamika alapfolyamatait meghatározó és így a monetáris politika szempontjából is kiemelt mutató, a rendszeres bérek növekedése 7,7 százalékos volt az előző havi 7,8 százalék után.

A várakozások ellenére az idén sem látszik lassulás a béremelkedésben, a munkaerő megtartása és odavonzása érdekében, illetve az inflációs környezet figyelembevétele miatt továbbra is aktív béremelésre kényszerülnek a munkaadók.

A béremelkedésbe a nyár kezdetétől már szinte az összes szektor bekapcsolódott, így megszűnhet az eddig látott szektorális kettősség a munkaerőpiacon. A nyitás miatti munkaerőigényt csak erőteljes bérajánlatokkal lehet kielégíteni, nem ritkák az egy év alatt 20 százalékkal emelkedő bérajánlatok a válság előtti munkaerő keresletet meghaladó piacon.

A piaci folyamatok láthatóan kompenzálják azt a hatást, hogy a tavaly még jelentős segítséget nyújtó erőteljes minimálbéremelés az idén kevésbé jelent támaszt. Amennyiben jövőre megvalósul a tervezett 200 ezer forintos minimálbér és a szintén nagyot emelkedő bérminimum, akkor az idei régiós hátrányt képes lehet ledolgozni a hazai bérszínvonal. A látható elhalasztott kereslet következtében a pandémia előtti szinten lévőnek látszik jelenleg a munkaerő-kereslet és a bérverseny tovább erősítheti az idei bérdinamikát és felfelé mutató kockázatokat hordoz, amivel a fogyasztási oldalról támaszt ad a GDP növekedésének is – mutatott rá.

A Takarékbank éves várakozása az idei évre 9 százalékot elérő béremelkedés és az infláció függvényében 4 százalék körüli reálbér növekedés, jövőre pedig 8,5 százalékos bérnövekedés lehet, de ezt a minimálbér mértéke még érdemben módosíthatja.

Regős Gábor, a Századvég Gazdaságkutató makrogazdasági üzletágának vezetője kommentárjában hangsúlyozta: a tavalyi évben az egészségügyben kifizetett egyszeri juttatással magyarázható, hogy júniusban jelentősen lassult a béremelkedés dinamikája. Felhívta a figyelmet arra, hogy a gazdaság újraindulása két irányba is befolyásolja az átlagbért: a több szektorban ismét megjelenő munkaerőhiány felfelé, míg az összetételhatás, vagyis az, hogy a munkájukat tavaly elvesztő, alacsonyabb bérű munkavállalók ismét elhelyezkednek, lefelé módosítja azt.

Idén a bérektől nagy meglepetés már nem várható, a decemberi prémiumkifizetések értéke mozgathatja még meg a statisztikát. Jövőre meghatározó lesz a minimálbér és a garantált bérminimum emelésének üteme – a 200 ezer forint elérése a mostani adatok szerint 2 év alatt lehet reális, ugyanakkor jövőre így is az inflációt érdemben meghaladó minimálbéremelés javasolható. A gazdaság újraindulása egyre több helyen visszahozza a munkaerőhiányt, amely ismét felfelé hajtja majd a béreket.

Németh Dávid, a K&H vezető elemzője is arra mutatott rá, hogy emelkedőn maradtak a fizetések: a rendszeres bérek júniusban 7,7 százalékkal nőttek éves összevetésben.

A legutóbbi foglalkoztatási adatok alapján nő a dolgozók száma és több szektorban munkaerőhiányos helyzet látszik kialakulni, ez pedig béremelkedést vetít előre a következő évre, évekre. Kérdés még a jövőre nézve, hogy 2022-ben mennyi lesz a minimálbér és a garantált bérminimum összege – vetette fel.

A K&H Bank szakértője szerint a rendszeres fizetések esetében a reálbérindex a júniusi magas infláció miatt alig több, mint 2 százalékos volt, az idei évben a reálbéreknél 3,5 százalék körüli növekedés várható.

Forrás: MTI / www.szakszervezetek.hu