A koronavírus-járvány mindössze átmenetileg csökkentette a munkaerő iránti keresletet Európa legtöbb országában. Még azokban az államokban is munkaerőhiány mutatkozik, ahol a munkanélküliség viszonylag magas. A zöld és digitális gazdasági átállás ugyanakkor tovább növeli a szakképzett munkavállalók iránti keresletet, miközben a foglalkoztatók már most sem találnak embert az építőiparban, a vendéglátásban vagy az egészségügyben.

Egyre nagyobb nehézséget okoz a munkaerőhiány az Európai Unió tagállamaiban, amely már a jövőre vonatkozó, ambiciózus célokat is veszélybe sodorhatja. 

Általános probléma az európai lakosság elöregedése, valamint a munkavállalói kompetenciák nem képesek lépést tartani az átalakuló kereslettel. Az Eurofound friss helyzetértékelésében figyelmeztetett: 

2022-ben több a betöltetlen álláshely, mint a járvány előtt, 2019-ben volt. 

Ez azt mutatja, hogy a koronavírus-járvány átmenetileg mérsékelte csak a munkaerőhiányt, ám a foglalkoztatók ezt nem használták ki, vagyis nem hajtottak végre olyan intézkedéseket, amelyek a munkaerő kiváltását szolgálták vagy a hatékonyságot növelték. Ráadásul a szakemberhiány azokat az ágazatokat sújtja, amelyeket egyébként is megtépázott a pandémia.

AJÁNLÓ

Járatkimaradásokat okozhat a krónikus munkaerőhiány

A légi közlekedés járványt követő talpra állását most a munkaerőhiány nehezíti.

A legtöbb országban ilyen ágazat a vendéglátás. A lezárások alatt a munkavállalók jellemzően más ágazatokban vállaltak munkát, és nem vonzó számukra a vendéglátás, amelyre az egész kontinensen a rossz munkakörülmények és az alacsony bérek jellemzők. Szintén ilyen munkahelyek jellemzik a légiforgalom egyes területeit, például a földi kiszolgálásban, ahol a munkaerő hiánya már az optimális működést is veszélyezteti. 

Noha némileg mérséklődött a járvány alatt a kereskedelem és az építőipar munkaerőigénye, továbbra is kihat a szakemberhiány ezen területek versenyképességére. 

Óriási méreteket öltött a betöltetlen álláshelyek száma az egészségügyben is: míg 2013-ban 1,6 millió szakdolgozói álláshely volt betöltetlen, az előrejelzések szerint 2030-ra 4,1 millió egészségügyi dolgozót kell nélkülöznie az ellátásnak.

A tagállamokban eltérően jelentkezik a munkaerőhiány. Csehországban a betöltetlen álláshelyek száma az egyik legmagasabb az EU-ban, miközben a munkanélküliség a legalacsonyabb. Prága tehát mennyiségi munkaerő-problémákkal küzd. Ezzel szemben Belgiumban nemcsak a betöltésre váró pozíciók száma magas, de a munkanélküliség is meghaladja a 27 tagállam átlagát. Belgiumban tehát a problémát az okozza, hogy a képzési rendszer képtelen reagálni a munkaerő-szükségletre. 

Munkaerőhiány sújtja a válsággal, így kimondottan magas munkanélküliséggel küzdő dél-európai országokat is. Noha Spanyolországban és Görögországban jóval kevesebb területet érint a szakemberhiány és a problémát a munkanélküliség és az általuk megterhelt szociális ellátórendszer okozza, a kevés szakdolgozó miatt komoly gondokkal küzd például az egészségügy.

Egy vidéki egyszemélyes háztartás tisztes megélhetéséhez legalább bruttó 306 ezer forintos alapbér szükséges.

A munkaerőhiány kezelésére hozott állami szintű döntések eltérőek. A tagállamok egyik része az inaktívak – például fogyatékkal élők – bevonásával vagy a rendelkezésre álló munkaerő hatékonyabb felhasználásával próbálja kezelni a helyzetet. Ezek közé tartoznak a munkahelyi képzések, az átképzési programok, a rugalmasság és az idősek visszafoglalkoztatása. 

Az uniós országok másik csoportja a migrációt tartja megoldásnak. A más tagállamokból és az EU-n kívüli országokból magasabb bérekkel csábítják át a munkaerőt, és a képzések fő iránya a nyelvi oktatásra összpontosul, a szakpolitikák pedig az integrációt próbálják ösztönözni.

A munkaerőhiány a jövőre nézve is jelentős problémaforrás, amely gátat szab a versenyképességnek és annak az ambiciózus célnak, hogy Európa gazdasága mielőbb átálljon a zöld-, digitális, körforgásos gazdaságra. 

Az előrejelzések szerint ez az átállás további munkaerőigényt jelent az építőiparban, az energiaszektorban, a közlekedésben és a feldolgozóiparban egyaránt, míg más területeken várhatóan egyhamar nem fékezi a jelenlegi szakemberigényt.