Az olcsó orosz műtrágya egyre nagyobb veszélyt jelent az európai mezőgazdaságra és a műtrágya-előállítással foglalkozó iparra. Az orosz gyártók az alacsony földgázáraknak köszönhetően versenyképesebbek, az EU-s műtrágyagyárak veszteségesen működnek, néhányuk már le is állította a termelést. Az orosz import 2024-ben már augusztus végére elérte a 3,3 millió tonnát, ami 52%-os növekedést jelent az előző évhez képest. Ha a folyamat így folytatódik, az EU-s gyártók eltűnhetnek és az európai mezőgazdaság teljesen kiszolgáltatottá válik az orosz termékeknek.

 

A műtrágya nélkülözhetetlen a mezőgazdasági termelésben, az orosz import uralma pedig komoly geopolitikai kockázatot jelent. Ha Oroszország politikai okokból korlátozná az exportot, az élelmiszer-termelés összeomolhat, ami az EU mezőgazdasági függetlenségét is aláásná.

 

Miért olcsóbb az orosz műtrágya?

Az orosz műtrágya alapanyaga, a földgáz, Oroszországban jóval olcsóbb, mint az EU-ban. Az európai gázárak 2021 óta jelentősen megemelkedtek, részben az orosz Gazprom politikai indíttatású döntései miatt. Az EU-s gyártók költségei az egekbe szöktek, miközben az orosz gyártók továbbra is olcsón juthatnak hozzá a földgázhoz. Ennek eredményeként az orosz termékek alacsony árukkal minőségük ellenére is kiszorítják az európai gyártókat a piacról.

 

Magyarországon az egyetlen műtrágyagyár, a Bige család tulajdonában lévő Nitrogénművek rendkívül nehéz helyzetbe került. A gyárra kirótt különadók és a stratégiai gáztárolási kötelezettség drámaian megemelte a költségeket. A széndioxidkvóta-adó és a kormány által kiszabott további adók miatt a gyár képtelen versenyezni az orosz importtal. A Nitrogénművek tulajdonosa szerint a különadók célja a tulajdonosváltás kikényszerítése, miközben a gyár alapvető szerepet játszik a magyar mezőgazdaságban. A helyzetet tovább súlyosbítja, hogy a szomszédos országok – például Lengyelország és Románia – jelentős állami támogatást biztosítanak saját gyáraik számára, míg Magyarországon ilyen kompenzáció nincs.

 

EU-s büntetővámok: megoldás vagy probléma?

Az orosz műtrágyával szemben nyolc EU-s tagállam, köztük Lengyelország és a balti országok büntetővámot javasoltak. Azt szerették volna elérni az intézkedéssel, hogy az megvédje az európai gyártókat és csökkentse a kiszolgáltatottságot. A magyar kormány azonban ellenzi a vámokat, mondván, azok tovább növelnék az élelmiszerárakat, az emelkedő árak pedig rontják az európai versenyképességet. A kormány attól is tart, hogy a vámok precedenst teremthetnének az orosz energiaimport korlátozására, amit mindenképpen el akarnak kerülni.

 

A műtrágya hiányának hosszútávú hatásai

Az uniós műtrágyaipar válsága nemcsak az árak emelkedéséhez vezethet, hanem hosszú távon az élelmiszer-termelés stabilitását is fenyegeti. Ha az EU elveszíti saját gyártóit, akkor teljes egészében külföldi termelőktől függ majd, ami stratégiai kockázatot jelent. Az orosz dominancia ráadásul azt is lehetővé teszi, hogy Moszkva politikai nyomásgyakorlásra használja a műtrágya exportját, ahogy azt már az energiaszektorban is láthattuk.

 

Az orosz műtrágya térnyerése tehát Európa stratégiai mezőgazdasági függetlenségét veszélyezteti. Az EU-n belüli gyártók versenyképességének megőrzése érdekében elengedhetetlen a pozitív állami beavatkozás és a megfelelő piaci szabályozás.

 

Forrás: Válaszonline/agroinform.hu

 

Indexkép: Pixabay