OLVASÓNK KÉRDÉSE:

Egy 23 munkanapos (184 munkaórás) hónapban, a hónap elején 5 napig táppénzen (nem betegszabadságon) volt a munkavállaló, ebből kettő nap hétvégére esett. Teljes munkaidős, 12 órás folyamatos munkarendben dolgozik. Miután gyógyultan visszament a munkahelyére, a munkáltató az adott hónapra beosztotta 184 órányi munkavégzésre. Figyelembe kell-e venni a havi órakeretnél a betegállomány idejét, ha igen, akkor ez esetben csak a hétköznapok vagy a hétvége is beleszámít a keretbe?

SZAKÉRTŐNK VÁLASZA:

A munkavállaló a keresőképtelenség napjaira távolléti díjat (betegszabadság) vagy táppénzt kap, és utólag nem kell ledolgoznia az e napokra meghatározott munkaidőbeosztás szerinti munkaórákat. Azaz a keresőképtelenség napjaira előzetesen beosztott munkaidőt, beosztás hiányában a napi munkaidőt teljesítettnek kell tekinteni, vagy a keresőképtelenség napjait figyelmen kívül kell hagyni. Így, ha az egyhavi munkaidőkereten belül egy munkavállaló három munkanapon keresőképtelen volt, akkor a teljesítendő munkaórái száma (23-3)x8=160, az ezen felüli munkaórák rendkívüli munkaidőnek minősülnek.

www.adozona.hu