A hitelbiztosító finanszírozási szempontból vizsgálta az agráriumot, és megállapította, hogy 2009 óta kizárólag a mezőgazdasági hitelállomány nőtt, a gazdaság más szektorainak finanszírozása stagnált vagy romlott. 

A programban eddig 650 agrárvállalkozás 65 milliárd forint értékű fejlesztést valósíthatott meg, amihez 30 milliárd forint fejlesztési hitelt használtak fel. A hitelbiztosító elemzése szerint a mezőgazdasági cégek összes kötelezettségállománya jóval meghaladja az 1000 milliárd forintot, amelyből a bankok az integrátorokon, lízing- és faktorcégeken illetve szállítókon keresztül 61 százalékban finanszírozzák a mezőgazdasági cégeket.

Az integrátori hitelek egy része a szállítók körébe sorolható, így az összes szállítói finanszírozás 26 százalékot tesz ki. A hitelbiztosító éppen ebben a beszállítói szegmensben képes átvállalni a halasztott fizetés kockázatát a biztosított ügyfelektől, és ez a szolgáltatás a mezőgazdaságban ma már elterjedtnek számít.

Az összegzésben Vanek Balázst, az Atradius hitelbiztosító ország-igazgatója kifejtette, a mezőgazdaság a legfrissebb adatok szerint 3,7 százalékkal járult hozzá a magyar GDP-hez, így a súlyához képest nagy arányban részesült a Növekedési Hitelprogramból. 
Az igazgató úgy vélte, hogy ugyanakkor a magyar agrárium az egyik legkockázatmentesebb ágazat, ahol kedvezőek a hitelkockázati mutatók, és ennek megfelelően olcsók a refinanszírozási források.

Az elemzés szerint az agrárium a bruttó hozzáadott értékből 4,4 százalékot adott, a beruházásokban 6,1, százalék, a foglalkoztatásban pedig 4,6 százalék volt az aránya. A kihelyezett források legnagyobb része új hitel, és ezen belül is sok a beruházási hitel, a második fázisban ez 62 százalék. A tanulmány kiemeli, hogy 2016-tól a forgóeszköz-hitel megszűnik, mert az MNB immár kizárólag beruházási célra teszi elérhetővé a konstrukciót.

Az Atradius azt várja, hogy az idén tavalyhoz képest 4 százalékkal nő a kötelezettségek állománya. Ezen belül a rövid lejáratú kötelezettségek 5,7 milliárd forinttal (alig több mint 2 százalékkal) csökkennek, a hosszú lejáratú kötelezettségek pedig 19 milliárd forinttal, 18,6 százalékkal nőnek 2016-ban - tartalmazza az összegzés.