Az életünk és egészségünk függ a növényektől, de ezt hajlamosak vagyunk elfelejteni. Holott a növények legalább olyan fontos, ha nem fontosabb szerepet töltenek be az életünkben, mint az állatok – írja a 24.hu.

 

Mi a növényvakság?

A növényvakság az a jelenség, amikor az ember képtelen megnevezni a környezetében növő virágokat, bokrokat, fákat, tehát a növényeket, amelyek körülveszik. Ez nem csupán azt jelenti, hogy a nevüket nem tudja, hanem hogy szinte észre sem veszi őket, számára azok "beleolvadnak a terepbe".

1998-ban két amerikai botanikus, Elisabeth Schussler és James Wandersee ezt így definiálták:

Növényvakság elsődlegesen az, amikor valaki képtelen észlelni és felismerni a környezetében lévő növényeket, másodlagosan pedig nem látja meg a növényeknek a bioszférában és az emberi létben betöltött szerepét.

 

A növényvakság okai

A növényvakság egyik oka, hogy a városlakók fokozatosan eltávolodtak a természettől, megszűnt a kapcsolatuk az őket körülvevő környezettel, a természetes élővilággal.

 

James Wandersee és Elisabeth Schussler botanikusok szerint a növények azért nem keltik fel az érdeklődésünket, mert híján vagyunk azoknak a vizuális kapaszkodóknak, amelyek ebben a segítségünkre lehetnének: a növényeknek nincs arcuk, nem mozognak stb. A növények vizuálisan is egybefolynak, összeolvadnak. Agyunk vizuális kérge kiszűri a naponta látottakból a feleslegesnek ítélt adatokat, így a növényeket is, mert úgy gondoljuk, nem mi függünk a növény- és az állatvilágtól, hanem ők függnek tőlünk. Márpedig erősen függünk a növényektől, hiszen táplálkozásunk alappillérei, továbbá biztosítják számunkra a létezésünkhöz szükséges oxigénben gazdag levegőt.

Miért hatalmas probléma a növényvakság?

A 21. század legnagyobb kihívásai közül a legtöbb a növényekkel függ össze: a globális felmelegedés, az élelmiszer-biztonság és az új gyógyszerek szükségessége. A problémák kezeléséhez szükség van a növények ismeretére. A növénykutatás tehát kritikus fontosságú.

A növényvakság széleskörűvé válásának bizonyítéka az is, hogy egyre kevesebben tanulnak botanikát, és az iskolai kerettantervben is kisebb szerep jut a növényismeretnek.

 

A növényvakság kialakulása

A növényvakság gyermekkorban kezdődik, amit súlyosbít, hogy nem fektetnek nagy hangsúlyt az általános iskolai tananyagban a botanikai ismeretekre. Ezért nem alakul ki a növényekhez és a környezethez való pozitív hozzáállás, illetve egészséges viszony. Az oktatás során nagyobb hangsúlyt helyeznek az állatokra, mint a növényekre, a mesék, tanmesék is az állatokról szólnak.

 

A növények szerepe

A növények azon túl, hogy táplálékot jelentenek, gyógyszer-alapanyagok lehetnek, szén-dioxidot tárolnak, szerves vegyületeket építenek fel, hatnak a globális vízkörforgalomra, mérséklik a talajeróziót, és számtalan más élőlénynek nyújtanak otthont s táplálékot. Így befolyásolják a globális és a lokális éghajlatot, és hozzájárulnak az élet sokféleségéhez.  Szerepük alapvető a földi élet fenntartásában.

Mit tehetünk?

Szükséges, hogy az oktatás keretein belül és otthon is megtanulják a gyerekek, miért és mennyire fontos a természet, és hogyan kell viszonyulniuk hozzá. Ebben segíthet például a közös erdei séta, a botanikuskertek látogatása, konyhakert kialakítása, hogy a gyerekek lássák, honnan származnak az élelmiszerek, a gyógyszer-alapanyagok, és azt is, hogy adott esetben mennyi munkával jár a termesztésük.

forrás: agroinform.hu