A szakember utánpótlás rendkívül fontos az élelmiszeriparban

2016. május 05. 07:48
A biztonságos és jó minőségű élelmiszer-termelés egyik alappillére az, hogy az élelmiszerlánc szereplői naprakész és versenyképes ismeretekkel rendelkezzenek, amelyek lehetővé teszik, hogy munkájukat mindenkor magas színvonalon végezhessék – mondta Zsigó Róbert.

Zsigó Róbert, a Földművelésügyi Minisztérium élelmiszerlánc-felügyeletért felelős államtitkára a SPAR REGNUM Húsüzemének és Oktatóközpontjának bővítése alkalmából rendezett sajtótájékoztatón hangsúlyozta: a hazai kiskereskedelmi láncok közül egyedül a Spar vesz közvetlenül részt az élelmiszerek előállításában. Úgy vélte, a kibővült üzem termékei külföldön is terjeszthetik a hazai húsipar jóhírét. Az államtitkár örömtelinek nevezte, hogy a Spar nagy hangsúlyt fektet a dolgozók oktatására, az utánpótlás biztosítására, a szakképzésben való részvételre, valamint az ágazati tudásbázis megőrzésére. Megjegyezte, hogy a minisztérium támogatja a képzőhelyek és a termelők közötti együttműködést, a tárca fenntartása alá tartozó intézmények keretszámainak szükség szerinti megemelésével pedig biztosítani igyekszik a szakember-utánpótlást. Zsigó Róbert szerint a 2013-ban elfogadott Élelmiszerlánc-biztonsági Stratégia csak akkor garantálhatja az élelmiszerek jó minőségét és a fogyasztók biztonságát, ha az élelmiszerláncban dolgozók modern szaktudással rendelkeznek.

 
Fotó: Francz Ilona

 

A Spar Magyarország Kereskedelmi Kft. tavaly több mint 1,7 milliárd forintnyi saját forrást fordított arra, hogy 7500 négyzetméteres húsüzemét egy szeletelő részleggel és oktatóközponttal 10 900 négyzetméteresre bővítse. Erwin Schmuck, a Spar Magyarország ügyvezető igazgatója elmondta azt is, hogy tavaly Berlinben mindössze 8 hentes szakember végzett, de Magyarországon is jelentős szakemberhiány alakult ki. Az oktatóközponttal ezen szeretnének javítani. A cégvezető emlékeztetett arra, hogy a három osztrák család tulajdonában lévő cégcsoport 1963-ban nyitotta első húsüzemét Grazban, azóta 8 üzemük működik. Ezek közül a legfiatalabb, a legmodernebb és a legnagyobb kapacitású a bicskei.

Tőzsér János, a Szent István Egyetem rektora közölte, hogy 2004 óta működnek együtt a Sparral, s ezalatt olyan innovációkat hoztak létre közösen, mint a húsok hőmérsékletének nyomonkövetése vagy a marhahús jelölési rendszerek létrehozása. Jelezte, hogy év elején duális képzési szerződést kötöttek, így hat hallgató kezdi meg tanulmányait ebben az évben a vállalatnál. A cég Regnum tálcás termékei nemrégiben engedélyt kapott a Kiváló Minőségű Sertéshús védjegy használatára.

A Spar negyedszázados működése során eddig összesen csaknem egymilliárd eurót fektetett be Magyarországon. A húsüzemben tavaly 3000 szarvasmarhát és 600 ezer darab félsertést dolgoztak fel. A cégcsoport a múlt év végén 456 üzlettel rendelkezett Magyarországon, ezek közül 75-öt franchise rendszerben kiskereskedő működtetett. A vállalat több mint 13 ezer munkavállalójával az ország egyik legnagyobb munkaadója.

forrás: kormany.hu

Kapcsolódó cikkek

Megugrott az agrárhitelezés a földhitelprogram miatt

2017. április 26. 07:51
Míg az egyéni gazdaságok körében jelentősen emelkedett, a társas vállalkozások esetében tovább csökkent az agrárhitel-állomány tavaly az utolsó negyedévben.

Közös ünnep, közös nyilatkozat

2017. május 02. 11:24
Közösen helyezték el virágaikat a városligetben 2017 május elsején a magyar szakszervezeti konföderációk képviselői.  Az ünnepi megemlékezés után Földiák András, a munkavállalói oldal soros elnöke felolvasta az öt konfödercáió közös nyilatkozatát. 
 
A szakszervezetek 10 órakor kezdődő megemlékezése keretében összeállítás hangzott el az 1890-es, első május elseje követeléseiről és megemlékezéséről. Az egybegyűlteg meghallgathatták, hogyan érvelt a korabeli, 1890-es Népszava - az 1889-es Párizsi Kongresszusra hivatkozva - a május elseje megünnepléséért:
- Be kell bizonyítani a vagyonos osztálynak, hogy azon állításaik, miszerint a munkásság mai helyzetével meg van elégedve, nem egyéb hazugságnál, s csak arra szolgál, hogy az elnyomott osztály törekvését megakadályozza. Május elsejének megünneplésével a munkásságnak tüntetni kell, hogy a jövőben nem hajlandó a rája erőszakolt rabláncokat nyugodtan hurcolni, hanem tiltakozni fog a leigázás ellen. A burzsuázia, ki minden nap ünnepel, bizonyára nem érzi szükségét egy külön ünnepnapnak, mert nem tudja mit jelent évről évre, napról napra a mérges levegővel telt gyárhelyiségben élni, lélegezni és lassan elsorvadni. Dolgoztok éjjel-nappal, s még sem vagytok képesek családaitoknak annyit nyújtani, hogy egészségesek és erősek legyenek!
Ezt követően elhangzott, a szakszervezetek 1890. május elsejei követelései közül több ma is aktuális. A munkaidő megrövidítése, a méltó munka feltételeinek megteremtése, a munkavédelmi szabályok betartatása vagy az a pont, hogy a törvényalkotók meg kell védeni a munkavállalókat ma is fontos és követendő gyakorlat kell, kellene, hogy legyen. Ezen dolgoznak a magyarországi szakszervezeti konföderációk, akik a szakszervezeti elődeikkel együtt ugyanúgy vallják, hogy a munkavállalók azok, akik a termelés és a társadalom kerekeit mozgásba hozzák.

Ezt követően Földiák András, a SZEF elnöke kiemelte, kétszáz éve hangzott el először a háromszor nyolc órás követelés: nyolc óra munka, nyolc óra rekreáció és nyolc óra pihenés, de hét-nyolc emberöltő sem volt elég ahhoz, hogy természetessé váljon ez az igény. Hangsúlyozta, a tőke érdekében ma is jelentős erők lépnek fel, és erre a parlament gazdasági bizottsága által, a munkaidő-szervezés egyes kérdéseiről benyújtott javaslatot hozta fel példának.
A beszédek végén a magyarországi szakszervezeti konföderációk vezetői elhelyezték az emlékezés virágait az 1890-es események színhelyén, a szakszervezeti emlékkövön.

A május elsejei ünnepség a Városligetben folytatódott. A LIGA Szakszervezetek a sátrában fogadta a szakszervezeti tagjait, és a mozgalom barátait.