A szak- és felnőttképzés működésének javításához az alapítvány kutatása alapján szükség lenne arra is, hogy a vállalatokat, a vállalati szféra szakembereit minél erőteljesebben bevonják a képzési rendszerbe - hangsúlyozta a szakember.

A kutató emlékeztetett arra: 1990 után, a rendszerváltást követően a visegrádi országok közül Magyarországon esett vissza legnagyobb mértékben a foglalkoztatás. A csehországi 10, a lengyelországi 20 százalékkal szemben Magyarországon 30 százalékkal csökkent a munkahelyek száma. Az ekkor munkanélkülivé vált emberek egy részét a 2000-es években sem sikerült "visszaterelni" a munkaerőpiacra - hangsúlyozta a kutató.

Regős Gábor elmondta: a 2004-es uniós csatlakozás után az erősödő elvándorlás tovább rontott a munkaerőpiaci helyzeten. A 2008-ban kezdődött válság után a legjelentősebb problémát a munkaerőpiacon a magas munkanélküliségi ráta és az alacsony aktivitási ráta jelentette.

2010-2016 között 15,8 százalékkal bővült a foglalkoztatás, ebben szerepet játszott a közfoglalkoztatás bevezetése és a szociális ellátórendszer átalakítása, emellett a munkahelyvédelmi akcióterv beindításával is segítette a kormány gazdaságpolitikája a foglalkoztatás növelését. Kiemelte: az egykulcsos személyi jövedelemadó ösztönözte a munkavállalási kedvet, a családi adókedvezmények javítottak a családok jövedelmi helyzetén, emellett csökkent a munkáltatók bérköltsége is. 

Regős Gábor rámutatott: az utóbbi időszakban azonban már nemcsak a munkanélküliség, hanem a növekvő munkaerőhiány is problémát jelent. A munkaerőhiány fő okai között lehet említeni a kedvezőtlen demográfiai folyamatokat, de a fokozódó elvándorlás, az alacsony aktivitási ráta és a még fennmaradó munkaerő tartalék alacsony képzettségi szintje is hozzájárul a gondokhoz.

Kiemelte: a munkaerőhiány nem egységesen érinti Magyarország régióit. Az észak-nyugati megyékben lényegében megszűnt a munkanélküliség, míg a keleti megyékben továbbra is jelentős problémákat okoz. Emellett egyre több hiányszakma alakult ki: mérnök, ács, kőműves, szakács, pék, bolti eladó, vagy a hentes, illetve az informatikus, nagyon kevés található az országban.

Kiemelte: a Századvég számításai alapján mintegy 800 ezer ember számítható munkaerő-tartaléknak az országban, elhelyezkedésükben és így a munkaerőhiány megoldásában elsősorban a képzési programok, a szak- és felnőttképzés tudna segíteni. A hazai szakképzésben azonban jelentős lemaradás tapasztalható az OECD-államokkal összehasonlítva, ráadásul a felnőttképzésben részt vevők aránya is alacsony - tette hozzá a kutató.