Bucsi Tamás az előadásában részletezte, hogy a precíziós gazdálkodás során zónalehatárolási módszerek alkalmazhatók a félhektáros raszterektől a talaj vezetőképességének mérésén (EC-n) át a hozamalapú és biomasszapotenciál térképekig. Kitért az egyes módszerek előnyeire és hátrányaira is, valamint a begyűjtött adatok információtartalmára is.

 

Valós példán bemutatta, hogyan alkalmazható a biomassza potenciál vizsgálata egy adott táblán annak kiderítésére, mitől alacsonyabb hozamú egy-egy területrész. Kiemelte, hogy műholdfelvételekből nyert egynapos és idősoros elemzés után a talajhibák feltárásához talajszelvényeket is feltártak, valamint megismerték a terület kialakulásának történetét, részleteit. A vizsgálatok során feltártak egy olyan összecementálódott, lápi mésziszap talajréteget, amely akadályozza a gyökérfejlődést, valamint magas kalcium-karbonát tartalma magas növénytermesztési kockázatot jelent.

 

"Nem minden esetben elég az, hogy megcsináljuk a zónakialakításokat és a zónákból átlagmintavételezéseket végzünk el, hanem ha talajhibákra, talajproblémákra utaló jeleket tapasztalunk, akkor ott érdemes belenézni a talajba és megvizsgálni a rétegeket" – zárta előadását a szakember.

 

forrás: agroinform.hu