A rendezvényre a Budapesti Corvinus Egyetemen a Magyar Nemzeti Vidéki Hálózat, a Kislépték Egyesület és a Magyar Agrárközgazdasági Egyesület közreműködésével május 10.-én került sor, egyben megszervezték a negyedik Corvinus termelői piacot is, ami másfél éve indult kezdeményezés az egyetemen. A diákok szokásaihoz igazodva kedden, fél kilenckor nyit a piac, amit a környező lakosok is szívesen felkeresnek.

 

Negyedik alkalommal szervezték meg a Corvinus termelői piacot - Fotó: Török Gergely

 

Az előadók magyar és nemzetközi fogyasztói felmérés eredményeiről számoltak be, beszéltek a piacszervezés szempontjairól, a szervezők feladatairól, a csomagolásról, a kiterjesztett gyártói felelősségről. Végül kerekasztal-beszélgetésen pécsi, debreceni piacokon, valamint a helyszínen, a Corvinus termelői piacon szerzett tapasztalatokról számoltak be a szervezők.

 

Magyarországon fontos szempont a termelői piac elhelyezkedése és nyitvatartási ideje. Valamint a vevők nemcsak jó minőséget, hanem szélesebb választékot is igényelnek. Érdemes vonzó programokkal is csalogatni a vásárlókat, akik jellemzően magasabban képzett és több jövedelemmel rendelkező, legalább egy gyermeket nevelő városi emberek.

 

A személyes találkozás és a bizalom a termelők és a vevők közt a termelői piacok egyik legfőbb vonzereje, de a piacok kedvező hatással vannak a környező vállalkozásokra is. Ez is arra mutat, hogy érdemes közös tevékenységekben, programokban gondolkodniuk. Jellemzően kistermelők árulnak ezeken a piacokon, akiknél még megtalálhatók helyi fajták, a kis léptékű gazdálkodás pedig növeli az adott térségben a biodiverzitást. Általában kevesebb csomagolóanyagot is használnak, ami környezetvédelmi szempontból előnyös.

 

Manapság a vásárlók szeme a szupermarketek kínálatához szokott, tehát mutatósan kell kiállítani a portékákat a termelői piacon is. Nagyon fontos a bizalom megőrzése, amit a szervezők beszámolói szerint rendszeres ellenőrzéssel igyekeznek fenntartani. Csak valóban saját termékkel jelenhetnek meg a piacon az árusok.

A legnagyobb veszélyt ezekre a kezdeményezésekre a szervezők kiégése jelenti: mint elhangzott, nemcsak az USA-ban működik körülbelül öt évig a termelői piacok fele, hanem nálunk is, mert a szervezők nem bírják tovább a sokrétű feladatokat.

Nekik kell végezni az adminisztrációt, ők toborozzák és ellenőrzik a termelőket, kezelik a konfliktusokat, rendezvényeket szerveznek és így tovább. A legtöbben főállásuk mellett, elhivatottságból állnak piacszervezőnek. Érdemes pontos belső szabályokat előírniuk, amire hivatkozhatnak a konfliktusok elsimításához. Nagyon fontos lenne a kistérségi összefogás más jellegű termelői, kereskedelmi vagy turisztikai vállalkozásokkal, valamint a jó kapcsolat az önkormányzattal.

 

Magyarországon nehéz forrásokat találni erre a célra, és beruházásösztönző támogatásokra is szükség lenne kisléptékű eszközök beszerzésére.

 

Forrás: magyarmezogazdasag.hu