A Természet-helyreállítási rendelet kapcsán újabb fejlemények láttak napvilágot
2023. november 17. 16:41
Az Európai Parlament és a Tanács tárgyalói ideiglenes politikai megállapodásra jutottak az uniós természet-helyreállítási rendeletről november 9-én este, amelynek célja a szárazföld legalább 20%-ának és a tengeri területek 20%-ának helyreállítása 2030-ig, továbbá 2050-ig minden rehabilitációra szoruló ökoszisztéma helyreállítása.
A célokban kijelölt számok azt jelentik, hogy a tagállamoknak helyre kell állítaniuk az új szabályozás hatálya által lehatárolt, leromlott, rossz állapotú élőhelytípusok legalább 30%-át jó állapotú szintre, 2030-ra, a leromlott területek 60%-át 2040-re, továbbá a helyreállítandó területek 90%-át 2050-re. A tagállamoknak hazai szinten nemzeti helyreállítási terveket kell kialakítaniuk és elfogadniuk, amiben részletezni szükséges, hogyan szándékozzák elérni a kitűzött célokat 2030-ig. Különös tekintettel kell lenni azokra a területekre, amik Natura 2000 területeken helyezkednek el. A társjogalkotók továbbá egyetértettek abban, hogy miután egy területet a helyreállítási törvény által visszaállítottak jó állapotba, a tagországoknak törekedniük kell arra, hogy ezen területek állapota nem romoljon jelentősen.
A mezőgazdaságban használt földterületek helyreállítása során a tagállamoknak intézkedéseket kell bevezetniük, melyek betartásával kapcsolatban háromból két indikátor mutatóban
- a gyepi pillangóindex,
- a nagy változatosságot mutató tájképi jellemzőkkel rendelkező mezőgazdasági területek aránya
- a szántóföldek ásványi talajában lévő szerves szénkészlet
jelentős pozitív változást kell elérni.
Az elfogadott szöveg értelmében a tagállamoknak intézkedéseket kell hozniuk az erdei ökoszisztémák biológiai sokféleségének fokozására, valamint bizonyos mutatók – mint például a lábon álló és fekvő holtfa, valamint a közös erdei madárindex – nemzeti szintű növekvő tendenciáinak elérésére, figyelembe véve az erdőtüzek kockázatát. A társjogalkotók egy olyan rendelkezést is beillesztettek, amely felszólítja a tagállamokat, hogy 2030-ig uniós szinten járuljanak hozzá legalább hárommilliárd további fa ültetéséhez.
A városi ökoszisztémák tekintetében egyetértés született abban, hogy a tagállamoknak növelni kell a városi zöldterületeket, mindaddig, amíg el nem érik a kielégítő szintet. Abban is megállapodtak, hogy a tagállamoknak gondoskodniuk kell arról, hogy a rendelet hatálybalépése és 2030 vége között a városi zöldterület és a városi lombkorona-fedettség ne csökkenjen nettó mértékben, kivéve, ha a városi ökoszisztémákban a zöldterület aránya már eléri, vagy meghaladja a 45%-ot.
A természet-helyreállítási rendelet által érintett területek:
- Közösségi jelentőségű fajok és élőhelyek
- Városi (települési) ökoszisztémák
- Folyók és árterek
- Beporzó rovarok
- Mezőgazdasági ökoszisztémák
- Erdei ökoszisztémák
Az ideiglenes megállapodást most jóváhagyás céljából benyújtják a tagállamok Tanács (Coreper) keretében ülésező képviselőinek és a Parlament Környezetvédelmi Bizottságának. Jóváhagyás esetén – jogász-nyelvészi ellenőrzést követően – mindkét intézménynek hivatalosan is el kell fogadnia a szöveget, hogy az kihirdetésre kerülhessen az EU Hivatalos Lapjában és hatályba léphessen.
forrás: agrotrend.hu / NAK
Kapcsolódó cikkek
Hiába nőtt a termőterület, nagy bajban a magyar dió
2024. szeptember 09. 16:35
Új szemlélet szükséges a hazai diótermesztésben.
Van igény a hazai dió iránt, a sikeres termesztéshez azonban szemléletváltásra van szükség a hazai ültetvényeken – hangzott el a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK), a Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet (FruitVeB), valamint a Szatmári Diókert Kft. szervezésében megvalósuló dió szakmai napon.
A madárinfluenza-fertőzés kockázatának jelentős csökkentési lehetősége
2023. április 14. 13:04
Európában 2022. szeptember 1. és december 31. között összesen 475 baromfitartó gazdaságban, 209 madarakat fogságban tartó intézményben és 1296 vadmadárban mutatták ki a szakemberek a magas patogenitású madárinfluenza vírusát, de a betegség világszerte terjed.
Épp ezért a NÉBIH felhívta a figyelmet arra, hazánkban nagy a veszélye annak, hogy állandóan együtt kell élnünk a rendkívül nagy gazdasági károkat okozó betegséggel. Ennek megfékezésére kaposvári kutatók innovatív megoldással csökkentik a fertőzés kockázatát.
