A program második ütemeként a méhlegelők ökológiai, talajtani és városklimatológiai hasznát vizsgáló kutatási programot indítottak. A februártól késő őszig tartó vizsgálat célja felderíteni, hogy a parkok gondozott gyepfelületeit megtörő magas növényzet milyen élőhelyvédelmi, klímajavító, biodiverzitást növelő és vízmegtartó szerepet tölt be

- közölte a projekt koordinátora.

 

A program következő eleme a tervek szerint meghatározni, hogy a városi zöldfelület gazdálkodás ilyen átalakításának milyen közvetlen vagy közvetett anyagi haszna van - tudatta Ézsiás Tamás.

 

Nagy Sándor városfejlesztési alpolgármester kifejtette, a klímaváltozás miatt a városok, így Szeged éghajlata is egyre szárazabbá és forróbbá válik. A kedvezőtlen változások mérséklése érdekében aktív cselekvésre van szükség. Át kell alakítani a zöldfelületeket, olyan növényeket kell találni, melyek bírják a melegebb, szárazabb városi klímát.

 

 

Torma Attila, az SZTE Ökológiai Tanszékének oktatója elmondta, a kutatások során a szakdolgozók, PhD-hallgatók megvizsgálják, mely időszakokban milyen beporzó rovarok és milyen életstádiumban fordulnak elő a méhlegelőkön. A méhlegelők a talajra gyakorolt hatásait is monitorozzák, választ adva a helyi vízbeszivárogtatásban, vízmegtartásban, talajéletben és talajszerkezetben megkövetkező változásokra.

 

A pontosabb eredmények érdekében a szegedi méhlegelők számát megduplázták, immár 22 ilyen terület van a városban, és egyaránt előfordulnak a belvárosban és a külső területeken is - közölte az adjunktus.

 

A vizsgálatok egyik célja a zöldfelületek számára olyan - lehetőleg őshonos fajokból álló - növénytársulások kialakítása, melyek a leghatékonyabban alkalmazkodnak a városi klímához és lehetőleg önfenntartók - mondta a kutató.

 

Forrás: MTI