Az agrártárca környezetügyért, agrárfejlesztésért és hungarikumokért felelős államtitkára azt hangsúlyozta, hogy a természeti környezet biológiai sokszínűségének megőrzéséhez agrár-környezetgazdálkodásra van szükség, melynek elterjedését az is segíti, hogy a Közös Agrárpolitika (KAP) célkitűzései között nagy hangsúlyt kapott a versenyképesség előmozdítása mellett a természeti erőforrásokkal való fenntartható gazdálkodás is.

Kép letöltése

 

Fotó: Pelsőczy Csaba/FM

Magyarországon ezt a célt szolgálja többek között a Nemzeti Vidékstratégia (2012-2020), amely a hazai tájak természeti értékeinek és erőforrásainak megőrzésére, valamint a sokszínű és életképes agrártermelésre helyezi a hangsúlyt. Az államtitkár beszámolt arról is, hogy a kormány kiemelt kulcsterületként kezeli a növényi és az állati génmegőrzést. Beszédében kitért az idén elfogadott Nemzeti Tájstratégiára, melynek fő célja a táji adottságokon alapuló tájhasznosítás megalapozása és a tájidentitás növelése. Zárásként megemlítette a minisztérium Zártkerti Revitalizációs Programját, melynek alapvető célja az egykori zártkerti, elhanyagolt területek újjáélesztése közösségi műveléssel, a tájra jellemző értékek megmentésével.

Kép letöltése

 

Fotó: Pelsőczy Csaba/FM

Gyuricza Csaba, a Nemzeti Agrárkutatási és Innovációs Központ (NAIK) főigazgatója azt hangsúlyozta, hogy a mezőgazdasági kibocsátás 300-350 milliárd forinttal is nőhetne, ha az ágazat átállna a precíziós gazdálkodásra, azt ugyanis elengedhetetlennek nevezte a versenyképes mezőgazdasági termeléshez. A magyar mezőgazdaság alacsony versenyképességére példaként említette, hogy a támogatások aránya az ágazatban meghaladja a jövedelmezőséget. Véleménye szerint a versenyképesség növeléséhez javítani kell a szakképzésen is. Beszélt továbbá a mezőgazdasági vízgazdálkodásról, amelynél a szakemberhiányra és a vízhasznosítással foglalkozó megfelelő szakképzés hiányára hívta fel a figyelmet.

kormany.hu