Farkas Sándor a Parlament felsőházi termében rendezett eseményen úgy fogalmazott: jól ismerjük a hagyományok őrzésében rejlő erőt. Különösképpen nagy szükségünk van most hagyományos értékeinkre, amikor Európa, de lassan az egész világ identitásválsággal küzd. A tradíciók őrzése és átadása alapvető fontosságú a vidéki életformában és a gazdálkodásban is. A termőföld megművelése nemcsak a testünket táplálja évezredek óta, hanem a lelkünket is gazdagítja: általa közvetlen kapcsolatba kerülünk a teremtett világgal, a természet csodáival, megtanuljuk tisztelni erejét, óvni szépségét és gazdagságát. Ezek a hagyományok nemcsak múltunk részei, de azok a kövek is, amelyekre a jövőnket építhetjük.

Az év vége felé közeledve azért gyűltünk ma össze, hogy a vidéket középpontba állítsuk és beszéljünk a vidéki életformáról, annak értékteremtő továbbadásáról, tradicióink fontosságáról és a mezőgazdaság napjainkban betöltött kulcsszerepéről - mondta a miniszterhelyettes. Megfogalmazása szerint amellett, hogy a mezőgazdaság és az élelmiszeripar biztonságos és jó minőségű élelmiszerrel látja el a magyar családokat, a nemzetközi piacokon is eredményesek és versenyképesek ezek az ágazatok. Békeidőben is stratégiai a szerepük, most pedig hatványozott a felelősségük. Ezért is valljuk azt, hogy kötelességünk megbecsülni a magyar gazdákat, az agráriumban dolgozókat, és főleg azokat a fiatalokat, akik vidéken és agrárágazatokban képzelik el a jövőjüket - hangsúlyozta Farkas Sándor. Huszonkét Csongrád-Csanád vármegyei település képviselőjeként fontosnak tartotta megjegyezni: a Magyar Falu Program az elmúlt 100 év legeredményesebb programja, a települések - jó értelemben - kifordultak a sarkukból, nem győzik az óvodákat, bőlcsődéket bővíteni. Vagyis fejlődik, él a vidék - tette hozzá.

 

Előadásában a miniszterhelyettes felidézte az agrárium elmúlt 12 évét. Mint mondta, az ágazat növekedése annak ellenére töretlen, hogy az elmúlt három évben példa nélküli nehézségek sújtották a mezőgazdaságot. Ezek tükrében kiemelkedő eredmény, hogy a magyar agrárium ezen időszakban is biztosította a lakosság ellátását jó minőségű, biztonságos élelmiszerrel, miközben emelkedett a kibocsátás és az agrárexport. Jövőképünk az, hogy a gazdálkodás és az élelmiszeripari termelés legyen hosszú távon is jövedelmező, és társadalmilag elismert foglalkozás. Lehessen vonzó vidéki környezetben, ugyanakkor modern technológiával, minőségi élelmiszerek előállításában tevékenykedni és vidéken is minőségi életet élni.

 

A hazai agrárium és vidékfejlesztés nem csak a vidéken élők ügye. A kormány agrárpolitikájának hatására történelmi fejlődésen megy keresztül a magyar vidék. A célok elérése érdekében a magyar kormány 80 százalékos nemzeti kiegészítő finanszírozást biztosít az uniós fejlesztési források mellé. Ennek köszönhetően a 2027-ig tartó időszakban a KAP II. pillére keretében mintegy 4300 milliárd forintot fordítható a magyar mezőgazdaság, élelmiszeripar és a vidéki települések fejlesztésére.

 

Farkas Sándor az elmúlt évek legfontosabb szakpolitikai programjának nevezte, hogy 2021-ben, a Vidékfejlesztési Program keretei között elindult hazánk legnagyobb mezőgazdasági és élelmiszeripari fejlesztési programja, amelynek eredményeként csak az idei esztendőben 340 milliárd forintot fordíthattak a gazdálkodók beruházásokra. Megemlítette a 2024-ben induló agrár- és vidékfejlesztési támogatásokra vonatkozó pályázati menetrendet, amelynek kifejezett célja, hogy elősegítse az optimális tervezhetőséget és a kiszámíthatóságot.

 

Befejezésül a miniszterhelyettes arra hívta fel a jelenlévők figyelmét, hogy ha tehetik, a közeledő ünnep alkalmából is a magyar termelők, magyar kézművesek termékeit vásárolják. Mint fogalmazott, a helyi termékek fogyasztásával a magyar családok, a magyar termelők megélhetését segítjük, és ezzel is a hazai gazdaságot erősítjük.

 

forrás:AM Sajtóiroda