Kerek László, aki már 35 éve foglalkozik szőlőtermesztéssel Balatonlellén, elmondta, hogy nem emlékszik, hogy valaha ilyen korán kellett volna szüretelni ezt a szőlőfajtát; úgy véli, az idei korai szüret oka egyértelműen az éghajlatváltozás.

 

1901 óta az idei július volt a legmelegebb hónap Magyarországon. Szabó Péter, az Eötvös Loránd Tudományegyetem éghajlatkutatója szerint a bortermelő régiókban 25%-kal nőtt a termesztési foknapok száma, ami azt jelenti, hogy több hőség éri a szőlőt az érési időszakban. Ha a növekedési foknapok száma tovább emelkedik, Magyarország éghajlata hamarosan már nem lesz ideális a fehérbortermelés számára.

 

A magyar bortermelőknek alkalmazkodniuk kell a változásokhoz, és át kell állniuk olyan fajták termelésére, amelyek jobban bírják a melegebb éghajlatot – javasolta Szabó Péter.

 

A hazai borászok úgy gondolják, néhány változtatással képesek lesznek alkalmazkodni az új termelési körülményekhez, és továbbra is képesek lesznek majd hagyományos fehérborokat termelni. Nem tekintik feltétlenül rossz dolognak azt, ha mi is a mediterrán régióhoz fogunk tartozni.

 

Alkalmazhatók például olyan stratégiák, amelyekkel minimalizálható a szőlő közvetlen napsugárzásnak való kitettsége, vagy például lehet az új tőkéket inkább a keleti fekvésű dűlőkre ültetni a déliek helyett.

 

A tokaji borvidék borászai azonban aggódnak, ugyanis a kiszámíthatatlan őszi időjárás által jelentett kockázatot csökkentheti, ha a szőlő korábban érik, azonban a tokaji aszúborok előállításához elengedhetetlenek a hűvös és párás októberi reggelek.

 

Forrás: penzcentrum.hu