Agrárhiányszakma: kevés a mezőgépész

2016. október 11. 07:57
Munkaerőgondok szabhatnak gátat a mezőgazdasági kibocsátás növekedésének, egyre kevesebben dolgoznak az ágazatban
Az agráriumot munkaerőhiány sújtja, s ez éppen úgy érvényes a kézi munkát igénylő zöldség-gyümölcs alágazatra, mint a mezőgépészetre. A folyamatos gépberuházások, az eszközpark fejlesztésének ellenére szakképzett mezőgépész alig akad.

mezőgazdaság 20161011Gyakran hiányzik a fiatalokból a szakma iránti érdeklődés (Fotó: Hegedüs Róbert)

A munkaerőt tekintve a gazdálkodók csaknem négyötöde csupán gyakorlati tapasztalatára támaszkodik, felsőfokú végzettséggel három, középfokú szakirányú végzettséggel hét százalékuk rendelkezik a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatai szerint. Szintén a KSH statisztikáiból derül ki, hogy míg a mezőgazdaságban dolgozók aránya a teljes foglalkoztatottak számához képest huszonöt évvel ezelőtt még tizennégy százalék volt, manapság az öt százalékot sem éri el. 

Az elmúlt tíz évben csaknem nyolcszázmilliárd forint értékű gépberuházás zajlott a magyar mezőgazdaságban az Agrárgazdasági Kutató Intézet adatai szerint. A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara statisztikai alapján az idei év első felében a mezőgazdasági gépforgalmazás értéke csaknem 55 milliárd forintot tett ki. Tavaly a szakmai képzésben tanuló 84 ezer diákból mintegy 4400 kezdte meg tanulmányait valamilyen mezőgazdasági szakiskolában, viszont a diákok töredéke, mindössze negyede tett sikeres szakmai vizsgát. Az összes mezőgépész végzettségű szakember, azaz csaknem 43 ezer fő közül csupán négyezer dolgozik az agráriumban. 

Harsányi Zsolt, a Mezőgazdasági Eszköz- és Gépforgalmazók Országos Szövetsége (MEGFOSZ) elnöke elmondta: a szakmunkás, a technikus és az egyetemi szintű képzésre jelentkezők száma egyrészt nagyon alacsony, másrészt sok esetben hiányzik a diákokból az a szakmai érdeklődés, belülről fakadó kíváncsiság, ami segítene elsajátítani a szakmát, benne maradni és lépést tartani a technikai, technológiai fejlődés ütemével.

A szakember szerint arra kell törekedni, hogy a mezőgazdasági gépészeti szakma újra a vonzó oldalát mutassa meg a fiataloknak. A diákok ismerhessék fel a benne rejlő lehetőségeket, és azt, hogy tanulmányaik befejezésével hosszú távú megélhetést garantáló végzettséget kapnak a kezükbe.

A MEGFOSZ elnöke hangsúlyozta: a Földművelésügyi Minisztérium hiányszakmának minősítette a mezőgépész szakmát, és ha nem sikerül ezt orvosolni, akkor a gazdálkodásban rendszeres termeléskiesés következhet be. Szerinte hiába állnak ott a modern gépek, ha nincs képzett szakember, aki szakszerűen kezelje, vagy ha működnek is a gépek, de nincs mezőgépész, aki karbantartsa azokat. Harsányi úgy véli, az eredmény ugyanaz: a gazdálkodás kényszerszünetre lesz ítélve.

magyarhirlap.hu

Kapcsolódó cikkek

Magányos farkasként küzd sok fiatal gazda

2016. augusztus 23. 08:31
A kertészeti ágazatban érdekelt fiatal gazdálkodók közel négyötöde önállóan szerzi be a termeléshez szükséges alapanyagokat, mindössze 8%-uk beszerzései folynak termelői csoporton keresztül - derült ki az AGRYA és az AgroStratéga felméréséből. A fiatal gazdák többségében önállóan értékesítik a termékeiket, mindössze 14%-uk értékesítései folynak termelői csoporton keresztül.

Minimálbér vagy garantált bérminimum - melyiket kell adni?

2017. március 06. 09:57
Több alkalommal beszámoltunk arról, hogy jelentősen változott a minimálbér, illetve a garantált bérminimum összege. A 430/2016. (XII.15.) Korm.r. alapján a teljes munkaidőben foglalkoztatott munkavállaló részére megállapított alapbér kötelező legkisebb összege (minimálbér) a teljes munkaidő teljesítése esetén 2017. január 1-jétől havibér alkalmazása esetén 127.500 forint lesz. Ezzel szemben a legalább középfokú iskolai végzettséget, illetve középfokú szakképzettséget igénylő munkakörben foglalkoztatott munkavállaló garantált bérminimuma a teljes munkaidő teljesítése esetén, 2017. január 1-jétől havibér alkalmazása esetén 161.000 forintra emelkedik. Sajnos azonban a szabályok alkalmazása körül nagy a zűrzavar, melynek az oka az, hogy a (szak)képesítések, valamint a képesítési követelmények folyamatosan változnak, a jogszabályok összhangja pedig egyre kevésbé valósul meg. Tekintettel arra, hogy sem a munkáltatók, sem pedig a munkavállalók számára nem mindegy, hogy melyik minimálbérrel kell számolni, így a leggyakoribb kérdéseket, és az azokra adható válaszokat összefoglaljuk. Az összefoglaló anyagunkban a Nemzetgazdasági Minisztérium legutóbbi állásfoglalását is bemutatjuk.