Október végén folytatódnak az új agrártámogatások és a Közös Agrárpolitika (KAP) 2021 és 2027 közötti szabályainak kialakításával kapcsolatos uniós egyeztetések - írja a Magyar Nemzet. A Mezőgazdasági és Halászati Tanács soron következő ülésén az Európai Unió soros elnökségét ellátó Németország célja, hogy a tagállamok agrárminiszterei végre megállapodjanak a vitás kérdésekben.

A következő időszakban az Európai Parlament is kialakítja a KAP-reformmal kapcsolatos álláspontját. Ezt követően – várhatóan még az idén – az Európa Tanács, az Parlament és a Bizottság háromoldalú tárgyalásán is meg kellene egyezni az uniós agrártámogatások rendszeréről.

Fotó: mno.hu

Az Agrárminisztérium a Magyar Nemzet megkeresésére azt közölte, Magyarország álláspontja szerint három elvárásnak kell, hogy megfeleljen a KAP:

• ambiciózus költségvetés;
• megfelelő szakpolitikai eszközök;
• egyszerű, a gyakorlatban végrehajtható szabályok.

A legtöbb tisztázandó részletszabály az új támogatáselosztási modellel kapcsolatos. A magyar álláspont szerint kizárólag olyan szabályozás fogadható el, amely garantálja, hogy a gazdák minden évben időben megkapják az őket megillető támogatásokat.

Hazánk azért is küzd, hogy továbbra is megmaradjanak a magyar gazdák számára kiemelten fontos támogatások. Idetartozik a terület alapú támogatás, a termeléshez kötött források, valamint a beruházási pénzek. Vita várható az átmeneti támogatások továbbviteléről is. Ezek a pénzek az érzékeny ágazatoknak nyújtanak kiegészítő támogatást, mint a húsmarha, az anyatehén- és az anyajuhtartás, valamint a tejtermelés.

A minisztérium emlékeztetett: az állam- és kormányfők július végén megállapodtak az Európai Unió következő hétéves költségvetéséről, beleértve az agráriumra szánt keretet. A Magyarországnak járó részesedés arányát sikerült megőrizni, így az elkövetkezendő hét évben a magyar agrárium több mint 12 milliárd eurós uniós forráshoz juthat hozzá 2021 és 2027 között.

A bizottság tervei szerint a jelenlegi zöldítést úgynevezett ökoszisztéma-rendszer váltaná fel. Az egyik leginkább vitatott brüsszeli terv szerint a területalapú támogatások negyven százalékát kellene környezeti célokra fordítani. A kifizetésekhez ráadásul eredményeket kell felmutatniuk a tagállamoknak, ezzel jóval jelentősebb adminisztrációs terhet okozva a gazdáknak.

Ahogy arról korábban a Magyar Nemzet beszámolt, az új Közös Agrárpolitika kialakításának tárgyalásait régóta komoly viták kísérik, mivel a brüsszeli elvárások sok tagállam szerint irreálisan nagy terhet rónak a gazdálkodókra. Az európai zöldmegállapodás (Green Deal) része a Farm to fork, vagyis A termelőtől a fogyasztóig program, amellyel a bizottság a fenntartható, nem pazarló, talajkímélő, innovatív mezőgazdasági termelést kívánja elősegíteni.

Fotó: mno.hu

Nem csak a klímacélokhoz hozzájáruló intézkedések igazolása, de maguk a szigorú elvárások is komoly, költséges beruházásokat igényelnek, noha van létjogosultságuk. A legfontosabb, 2030-ig kitűzött célok között szerepel a fenntarthatóbb növénytermesztés és állattartás. Ezt a célt a biogazdaságok arányának jelentős növelésével, illetve a szintetikus növényvédők és műtrágyák drasztikus, ötvenszázalékos csökkentésével érné el.

Cél a kevésbé intenzív, környezeti szempontból fenntarthatóbb, növényi termékeket előnyben részesítő termelés elérése. Az állattartók néznének szembe a legtöbb kihívással: Brüsszel tovább növelné a világviszonylatban is kiemelkedő állatjóléti szabályokat, de jelentősen korlátozná az antibiotikum használatot és fenntarthatóbbá tenné a takarmány-előállítást.

Az már júliusban eldőlt, hogy a 2021–2027 közötti pénzügyi ciklusban összesen 1824 milliárd euró áll majd az Európai Unió 27 tagállamának rendelkezésére, amelyből az agrárium részesedése 343,9 milliárd euró, a teljes büdzsé 32 százaléka.

agrotrend.hu