AP: a gazdálkodóknak lehetőségük van a tűzvédelmi infrastruktúra fejlesztésére
2024. december 11. 13:01
Számos pályázat segíti az erdőtüzek elleni védekezést.
A vegetációtűz az egyik leggyakoribb természeti katasztrófa a világon, amely nemcsak környezeti, hanem társadalmi és gazdasági problémát is jelent – mondta Zambó Péter, az Agrárminisztérium (AM) erdőkért és földügyekért felelős államtitkára kedden, a Budapesten megrendezett Erdőtűzvédelmi konferencián a szaktárca közleménye szerint.
Zambó Péter az Európai Erdőtűz Információs Rendszer adataira hivatkozva kiemelte, az elmúlt évtizedben Európában több mint 200 ezer erdőtűz keletkezett, amelyek több millió hektárt érintettek. A hazai kimutatások alapján a 2011-2022 közötti időszakban Magyarországon több mint 17 ezer olyan tűz keletkezett, amely erdőt vagy egyéb fásított területet is érintett. Az egyéb vegetációtüzek száma megközelítette a 60 ezret. A tüzek oka többségében emberi gondatlanságra vagy akár szándékosságra vezethető vissza.
A katasztrófavédelem és az erdészeti ágazat egy évtizede kezdődött, összehangolt munkájának eredményét azonban jól mutatja, hogy miközben az elmúlt időszakban folyamatosan nőtt az egy hektár alatti tűzesetek aránya, addig az 1 hektár feletti erdőtüzek száma nem emelkedett. Vagyis miközben folyamatosan nő a kockázat, a megelőzési, felderítési és kárelhárítási rendszer jól működik – húzta alá az államtitkár a közlemény szerint.
2011-2022 közötti időszakban Magyarországon több mint 17 ezer olyan tűz keletkezett, amely erdőt vagy egyéb fásított területet is érintett – fotó: pexels.com
Az éghajlatváltozás, a megműveletlen termőföldek, a városok terjeszkedése, és a változó szabadidős szokások egyaránt befolyásolják a tüzek hatását, térbeli és időbeli mintázatát.
Európában a jövőben nagyobb kiterjedésű és intenzívebb tüzekre kell felkészülnünk, amelyek a természeti környezet mellett a lakott területeket is veszélyeztethetik. Éppen ezért fontos, hogy az egyes államok, köztük Magyarország, egységes, több szakterületet átfogó erdőtűzvédelmi politikával és gyakorlattal rendelkezzenek – tette hozzá Zambó Péter.
Az államtitkár hangsúlyozta, az erdőtüzekkel szembeni védekezési stratégia három pilléren nyugszik. Ezek a megelőzés, az alkalmazkodás és az együttműködés. A megelőzés és a szemléletformálás területén különösen hasznos a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal FireLife projektje keretében létrehozott erdotuz.hu weboldal, amelynek segítségével bárki naprakész tájékoztatást kaphat például a tűzgyújtási tilalmak elrendeléséről.
Az alkalmazkodást az Agrárminisztérium számos olyan pályázattal segíti, amelyek ösztönzik a gazdálkodókat az ellenállóbb erdőállományok kialakítására.
A katasztrófavédelem és az erdészeti ágazat közötti együttműködésről szólva Zambó Péter kiemelte, hogy a jól kiépített szakmai előrejelzési és reagálási rendszer az elmúlt időszakban képes volt a nagyobb problémák megelőzésére. A Nébih erdészeti osztálya és az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság együtt működteti és fejleszti a tűzgyújtási tilalom rendszert és a kockázatértékelést.
Az állami erdészeti társaságok együttműködési megállapodásokkal rendelkeznek a megyei katasztrófavédelmi igazgatóságokkal, és a magán erdészeti szakirányítók továbbképzése is folyamatos. Ennek a széles szakmaközi összefogásnak az eredménye, hogy nem nőtt jelentősen a tüzek kiterjedése Magyarországon – írták a közleményben.
Kiemelten fontos, hogy a következő időszakban tovább csökkenjen a gazdálkodó nélküli erdőterületek aránya. Ezt a folyamatot az Agrárminisztérium a szabályozási környezet egyszerűsítésével és a progresszív magánerdő-gazdálkodás támogatásával is segíti – közölte Zambó Péter.
Kitért arra is, hogy a gazdálkodóknak lehetőségük van a Közös Agrárpolitika keretein belül a tűzvédelmi infrastruktúra fejlesztésére. Jelenleg is nyitva áll a tűzpászták és erdei víztározók létesítését, valamint a károsodott területek helyreállítását segítő pályázat, a következő hónapokban pedig számos új pályázati felhívás várható.
Az erdőtűz elleni védekezés keretében tíz komplex tűzmegelőzési mintaprojekt megvalósítására biztosítanak lehetőséget – tájékoztatott az AM.
Indexkép: pexels.com
forrás: agroinform.hu
Kapcsolódó cikkek
Egységes kérelmek: több falugazdász segít a beadásban
2024. április 11. 15:59
Egyre több adminisztrációs feladattal jár az európai uniós agrártámogatások lehívása.
A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) azért, hogy tagjait hatékonyan tudja támogatni, közel 170 fővel bővítette falugazdász-hálózatát, így már mintegy 700 falugazdász segíti az egységes kérelmek 2024. április 10-től június 10-ig tartó beadását. Az egységes kérelmek kétharmadát, megközelítőleg 110 ezret minden évben a NAK falugazdászai adják be.
Ez 2023 nagy kihívása: 500 milliárd forint forgótőke hiányzik az agráriumból
2022. december 02. 09:51
A magyar gazdákat számos negatív hatás érte idén, és nem lehet elmenni amellett sem, hogy a mezőgazdaság forgóeszközigénye magas, ugyanakkor legalább 500-600 milliárd forintnyi forgóeszközhitel hiányzik az agráriumból. Ezt pedig pótolni kellene - hangzott el a Portfolio Agrárszektor 2022 Konferenciáján. A szakemberek az agrárfinanszírozás helyzetéről, a hitelkeresletről és a hitelkínálatról, a szektor jövő évi kilátásairól és agrármoratóriumról is beszéltek.
"2023 nagy kihívása: 500 milliárd forint forgótőke hiányzik az ágazatból - Ki fogja pótolni?" - címmel tartott előadást Hollósi Dávid, az MKB és a Takarékbank Agrár- és Élelmiszeripari Üzletágának ügyvezető igazgatója. A szakember előadásában kiemelte, a mezőgazdaság forgóeszközigénye magas, a mezőgazdaságból legalább 500-600 milliárd forintnyi forgóeszközhitel hiányzik, ezt kellene pótolni - írja a Portfolio. Kifejtette, hogy 2019 óta a termeléshez szükséges alapanyagárak jelentősen, drasztikusan emelkedtek, és jelenleg a bankok magas kamatokkal tudnak dolgozni.
