Navracsics Tibor közigazgatási és területfejlesztési miniszter a Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyei Boldogkőváralján a helyreállított Boldogkői vár keddi (márc.19.) megnyitóján hangsúlyozta, hogy a sokak által feledésre ítélt, poros és romos emlékek sorra nyílnak újra, ezzel nyújtanak szórakozást, kultúrát és művelődési lehetőséget a látogatóknak.

Virág Zsolt, a felújítást koordináló Magyar Kastélyprogram Nkft. igazgatója a megnyitón azt mondta: a fejlesztés jelentősen hozzá fog járulni ahhoz, hogy a Boldogkői vár a következő évtizedekben is rentábilisan tud majd működni.

Zavodni Ferenc, Boldogkőváralja polgármestere beszédében kiemelte, csaknem harminc éve üzemelteti a várat az önkormányzat. Elmondta, a látogatószámot az éves harmincezerről kilencvenötezerre sikerült növelni, a turisztika adta lehetőségek pedig a helyben élőknek jövedelemforrást biztosítanak.

 

A vár a “Zempléni és abaúji várak fejlesztése” program részeként újult meg. A projektre a sátoraljaújhelyi és a sárospataki várral együtt 2,8 milliárd forint vissza nem térítendő támogatás nyert el a felújítást végző konzorcium. A Boldogkői várra 641 millió forintot költöttek.

 

A Boldogkői vár története

A Boldogkői vár történelme az 1200-as évekre nyúlik vissza, de története a fennmaradt oklevelek szerint is nehezen követhető. 1280 körül már állt és az évszázadok alatt megannyi tulajdonos cserét élt meg. 1701-ben a császári katonák robbantották fel, ezután évszázadokig csak pusztultak a vár romjai.

 

A várat az Alsó- és a Felsővár alkotja. Az Alsóvár az alsó udvart, a csonka bástyát és a déli tornyot foglalja magába, a Felsővár tulajdonképpen három épületrészből áll, az öregtoronyból, a palotából és a háromszögű toronyból. A vár legrégebbi része a 3 méter vastag falú öregtorony, illetve annak maradványa.

 

Az öregtorony és a palota között 26 méter mélységben nyúlik le a sziklába faragott vízgyűjtő. A ciszternától északra a vár viszonylag legépebb része, a magas falakkal rendelkező, fallal védett palota áll, észak felől háromszög alakú toronnyal, s itt található a vár kápolnája is.

A vár leglátványosabb része az Oroszlánszikla és annak végén, a 20 méter magasan álló őrbódé, amely egy fapallón át közelíthető meg.

 

Észak-Magyarország egyik leglátogatottabb várához, amely viszonylag jó állapotban vészelte át a történelem viharait, legendák is kapcsolódnak.

Az egyik legismertebb szerint IV. Bélát, aki a tatárok elől menekült, Bodó, az aszalómester bújtatta el. Hálája jeléül a király nekiadta a környéket, azzal a kikötéssel, hogy egy várat kell emelnie. Bodónak volt hét szép és okos lánya, akik kiötlötték, hogy csak ahhoz mennek feleségül, aki egy évig beszáll a vár építésébe, így hét év alatt megépült a vár, amit kezdetben Bodókőnek hívtak. A lányok esküvőjén a király is jelen volt, aki így szólt: „E vár ezután Boldogkőnek neveztessék, mivel a hét szép leány, a hét tündér itt volt a legboldogabb!”

 

forrás: csodalatosmagyarorszag.hu