Látványos átrendeződés tapasztalható a hazai zöldségtermesztésben: amíg közkedvelt növényeknek – például a burgonyának, a zöldborsónak, a csemegekukoricának – folyamatosan csökken a vetésterülete, addig a gazdálkodók más növényekben keresik a lehetőséget és a kitörést. Ezek közé tartozik a cékla, amely az elmúlt évtizedben igazi sikernövénnyé változott, mert a vetésterülete – a másodvetésekkel együtt – lassan, de biztosan eléri  a 400 hektárt – írja a novenyvedoszer.hu.

 

Ezt a folyamatot tovább erősítik a fogyasztói igények is, hiszen megnövekedett a feldolgozott cékla utáni kereslet, ami miatt a gyümölcslégyártók és forgalmazók elkezdtek vegyes gyümölcsleveket is készíteni – alma mellett kiválóan megfér a cékla. Eközben a friss piaci fogyasztás is felfutásnak indult.

 

A FruitVeB Magyar Zöldség- és Gyümölcs Szakmaközi Szervezet és Terméktanács szántóföldi zöldség termesztéséért felelős alelnöke, Varga István úgy fogalmazott, hogy a cékla lett az új szuperélelmiszer, ami sokoldalú és kiválóan illeszkedik a korszerű és divatos étrendbe, és amit kiemelten fontos megjegyezni: olcsó alapanyag.

Keresett alapanyag lett a cékla – fotó: pixabay.com

 

"2021 és 2022 között majdnem ötven százalékkal nőtt a cékla termőterülete és semmi másnak nem gyarapodott ilyen mértékben. Ezzel szemben folyamatosan veszít pozíciójából a káposzta, amelynek elaprózódott a termelése. Napjainkban a 16-20 hektár már nagynak számít, mivel nincs olyan koncentrált értékesítés, vagy kereskedői szervezet, amely a kiskereskedelmi láncsok felé ezt a feladatot teljesítené. Mindenki maga próbálja ezt megoldani. A káposztafélék elég érdekes teljesítményt produkáltak, hiszen volt egy időszak, amikor a karfiolnak kiugróan magas ára volt és megnőtt iránta a kereslet Hollandiából, vagy akár a környező országokból, Szlovákiából, Lengyelországból" – összegezte Varga István.

 

Elmondta: a káposzták minősége továbbra is megfelelő,  bár voltak olyan érési csoportkörbe tartozó káposzták, amelyek nem értek be időben, de összességében a káposzta termesztése kifizetődő volt még akkor is, ha némileg csökkent irántuk a kereslet.

 

4-5 évvel ezelőtt a teljes termőterület megközelítőleg 4000 hektár volt, ma pedig éves szinten 3-4 százalékos csökkenés figyelhető meg, aminek az oka főként a szétaprózódásban keresendő. Amit régebben kis termőterületnek mondtunk, tehát 5-15 hektárnak, az mai léptékkel számolva már nagynak számít.

 

A másik kiemelt őszi növényünk a torma, amely idén rekordbevételt hozott a gazdáknak annak ellenére is, hogy minimum tíz százalékos terméskiesés tapasztalható a tavaly évhez viszonyítva.

fotó:sobors.hu

 

Gergely János, a Hungarotorma Kft. ügyvezető igazgatója szerint az áremelkedés a külföldi feldolgozók készletcsökkenésével magyarázható. Hozzátette: tavaly, a betakarítás után volt olyan nagy cég, amelynek éppen elegendő mennyiségű nyersanyag jutott.

 

Most azért van jelentősebb érdeklődés a torma iránt, mert a cégek biztosra akarnak menni a nyersanyag  terén, így az idén a tormáért soha nem látott pénzt, kilónként 800 forintot adnak.

 

Indexkép: pixabay.com