Ausztriában terjed a négynapos munkahét, fizetéscsökkentés nélkül

2018. augusztus 13. 07:53
Ha a kormány állandóan a rugalmas munkavégzés lehetőségét hangoztatja, akkor mi megragadnánk a lehetőséget – ezt mondta Helmut Köstinger, az osztrák posta dolgozóit tömörítő szakszervezet vezetője. Az érdekvédelmi szervezet azt szeretné elérni, hogy a postai dolgozók csak négy napot töltsenek munkában egy héten, de a fizetésük ne csökkenjen. Kisebb meglepetés, hogy a vállalat vezetése nyitottnak mutatkozik a felvetésre.

Georg Pölzl, a postavállalat vezérigazgatója pozitív kezdeményezésnek tartja a szakszervezet kérését, bár az osztrák sajtó szerint azért hozzátette: abban az esetben, ha mindkét fél ugyanazt érti rajta. Azt mondja például, hogy a négynapos rendszerben a posta jobban tudna alkalmazkodni azokhoz az esetekhez, amikor hirtelen több dolgozó munkájára van szüksége, illetve a járműparkját is hatékonyabban tudná menedzselni. Az pedig már csak kommunikációs hab a tortán, hogy Pölzl szerint az elégedettebb munkavállalók jobban teljesítenek, és ez is kedvező a vállalatnak.

Mivel Ausztriában általánosnak mondható, hogy egy-egy szektorban kollektív szerződések szabályozzák a munkafeltételeket, és a szakszervezetek pozíciója kimondottan erős, a négynapos munkahét bevezetése nem tűnik lehetetlen vállalkozásnak. Persze nem a posta lenne a megoldás úttörője, de az első igazán nagy cég lenne, amely alkalmazza a módszert, és ezzel nagy lökést adhatna az elterjedésének.

Egyelőre nem világos, hogy a szakszervezet pontosan hogyan érti a négynapos munkahetet, és ez egyezik-e a vállalatvezetés szerint elfogadható elképzelésekkel. A négynapos munka ugyanis nem feltétlenül jelent kevesebb heti elfoglaltságot.

A Der Standard egy felső-ausztriai hotelről ír, ahol például már egy ideje csak négy napot dolgoznak egy héten, de napi 10 órát vannak munkában, vagyis megmaradt a heti 40 órás teljesítményük. Ennek az a nagy előnye, hogy a munkatársaknak hetente három szabadnapjuk van.

Egy online marketinggel foglalkozó osztrák cégnél azonban heti 30 órára csökkentették a munkaidőt: négy napig mennek be dolgozni, és naponta csak öt és fél órát töltenek munkával. Mindezt úgy, hogy a fizetést ott sem csökkentették.

 

https://g7.24.hu/vilag/20180811/ausztriaban-terjed-a-negynapos-munkahet-fizetescsokkentes-nelkul/

Kapcsolódó cikkek

Átlagos évet zárt a mezőgazdaság

2017. december 12. 08:38
A mezőgazdaság kibocsátási volumene 6,1 százalékkal csökkent 2017-ben, a növénytermesztési termékek volumene 8,6, az állattenyésztésé 3,2 százalékkal maradt el a 2016-os eredményektől.

Készül a program a kormánynak: végleg kiűznének innen minden GMO-t

2017. április 21. 07:40
Magyarország mezőgazdasága mentes a genetikailag módosított szervezetektől, a GMO-mentességünket az alaptörvény is rögzíti. Ez Európában egyedülálló és üdvözlendő - szakmailag, politikailag és üzletileg egyaránt. Hogy áldás, vagy átok-e a GMO, az parázs vitákat gerjeszt világszerte, miközben a laikusok számára még mindig követhetetlen, hogy mi a gond vele. Utóbbi a jelenlegi hazai törvényi szabályozás szempontjából nem is annyira lényeges, ugyanis Magyarország GMO-mentességének a legfontosabb célja az, hogy ebből piaci előnyt kovácsoljon. A GMO-mentes szója egyértelműen prémium termék, 20-30 százalékkal magasabb áron értékesíthető a globális piacon. Van azonban egy probléma: a magyar állattenyésztés és élelmiszeripar számára évi 500-600 ezer tonna szója szükséges, amit megközelítőleg sem tudunk belföldön előállítani, és ami hihetetlen mértékű import-függőséget jelent. Jelenleg a világ szójatermesztésének 90-95 százaléka génmódosított, így hát hiába tiltja a hazai szabályozás a génmódosított növények belföldi termesztésbe vonását, mégis több százezer tonna GMO-s állati takarmány özönlik az országba. A témáról, és a hazai import-függőség minimalizálása érdekében életre hívott nemzeti fehérjeprogramról Gyuricza Csabával, a Nemzeti Agrárkutatási és Innovációs Központ megbízott főigazgatójával beszélgettünk.