A hazai málnatermelés háttérbe szorulásának egyik főoka az éghajlati adottságok változásának negatív hatása – derül ki abból a válaszból, amelyet Fazekas Sándor földművelésügyi miniszter írt Magyar Zoltán jobbikos képviselő kérdésére. A bogyós gyümölcsök ugyanis többségében a hűvös, párás időjárást kedvelik, a 30-37 fokos nyári melegek nem kedveznek a málna elérhető hozamának.

Ezelőtt 30 évvel a málnatermelő területeken az átlaghőmérséklet 25 fok körül alakult, és nem intenzív termelés mellett a 15 tonnás hektáronkénti hozam volt jellemző. Most ugyanitt intenzív termeléssel is csak a 10 tonnás fajlagos hozam lehetséges – derül ki a válaszból.

A kedvező éghajlati adottságok északabbra húzódtak, ez az egyik magyarázata annak, hogy Lengyelország málnatermelése mára megsokszorozódott. A lengyel termelők ráadásul az ottani éghajlathoz kifejlesztett, ősszel termő málnafajtát termesztenek, a termelési volumen sikerét pedig fokozza, hogy kombájnnal betakarítható.