A helyettes államtitkár rávilágított arra, hogy a mentes és alternatív élelmiszerek több kategóriát is jelenthetnek. A termékek közötti eltérés oka lehet minőségi megkülönböztetés (pl. tejföl vagy frissföl, virsli vagy rudacska), vagy funkcióban más jellegű helyettesítés (a tej mellett megjelenik a mandulaital vagy rizsital), aminek az oka lehet egészségügyi problémákra adandó válasz, termékinnováció, alapanyagok körének változása vagy fenntarthatósági kérdés.

 

Dr. Felkai Beáta Olga megjegyezte, hogy az élelmiszeripar fontos kihívások elé néz. Innovatív technológiák által új termékek jelentek meg és ezzel együtt a fogyasztói igények is folyamatosan változnak.  A szabályozási környezet és a fogyasztói igény megfelelés mellett figyelmi kell a fenntarthatósági célokra is. Ebben a tekintetben az ENSZ fenntarthatósági célkitűzései az irányadók, azaz, hogy mindenki hozzájusson a megfelelő mennyiségű és minőségű élelmiszerhez. Ezek azok az alapelvek, amelyek a KAP stratégiában is megjelennek. Jelentőségük megkerülhetetlen, hiszen a 2021-2027-es támogatási időszak felhívásai is ezek mentén kerülnek kialakításra.

 

A helyettes államtitkár kifejtette, a szabályozás háttér összetett, de nem teljes körű az „alternatív” termékek szempontjából. Az EU-s jelölési rendelet minden élelmiszerre vonatkozatva tartalmaz szempontokat (pl. megnevezés, képi ábrázolás, reklámozás nem lehet megtévesztő), de a két leginkább érintett „hagyományos” termékkör, a tej és a hús esetében mások a szabályozások. Tejtermékek esetében szintén rendelkezünk EU-s szabállyal (pl. mit lehet tejnek nevezni, tejtermék néven csak tejből származó készítmény szerepelhet, de vannak tagállami kivételek, pl. a vajretek vagy disznósajt megnevezés nálunk használható annak ellenére is, hogy ezek nem tejszármazékok),  hús témában azonban nincs egyértelmű iránymutatás. Vannak olyan tagállamok, akik már tettek általános lépéseket itt is, nálunk pedig a Magyar Élelmiszerkönyv előírása tartalmaz konkrét hústermékeket.

 

forrás: AM Sajtóiroda