Az élelmiszerpazarlás megelőzésének fontosságára hívja fel a figyelmet a „Maradék nélkül” program

2017. június 28. 08:38
A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (NÉBIH) kutatói elkészítették és összesítették az első hazai részletes élelmiszerhulladék-felmérés adatait.

A kutatás szerint több élelmiszert pazarolunk, mint ami az eddigi adatokból kiderült: az Európai Unió által becsült 39 kg helyett 68 kg-ot átlagosan egy emberre vetítve. A helyzet javításához a NÉBIH „Maradék nélkül” programjával már rövidtávon is jelentős eredményeket érhetünk el.

Mára a fejlettebb országokban – így hazánkban is – a háztartásokban keletkezik az élelmiszerhulladékok meghatározó hányada. A jelenség mindennapjaink része, a lakosság csaknem egészét érinti, így megkerülhetetlen kérdéssé vált a NÉBIH tudásmegosztó és szemléletformáló programjaiban is. A szükségtelenül keletkező élelmiszerhulladékok, vagyis az élelmiszerpazarlás megelőzésének fontosságára hívja fel a figyelmet a NÉBIH– az EU LIFE pályázatának támogatásával megvalósuló „Maradék nélkül” elnevezésű programja. Mivel a konkrét javaslatok kidolgozásához elengedhetetlen az aktuális helyzet pontos ismerete, ezért a program első mérföldköveként a hivatal kutatói – 100 család közreműködésével – megvizsgálták a háztartások jelenlegi gyakorlatát. A hivatal korábbi, reprezentatív felmérésből kiderült, a magyar lakosság meghatározó része komoly problémának tekinti az élelmiszerpazarlást, ugyanakkor saját háztartásuk szintjén csak kevesen gondolták végig, hogy ténylegesen mennyi élelmiszert dobnak ki.

A NÉBIH friss kutatása szerint az EU által becsült fejenkénti 39 kg helyett körülbelül 68 kg-ot tesz ki az élelmiszerhulladék mennyisége egy év alatt Magyarországon. Ennek csaknem a fele (33 kg) a tényleges pazarlás, vagyis, amikor azért kerül egy termék a kukába, mert eleve feleslegesen vásároltuk meg, vagy tárolási hiba miatt kellett idő előtt megválnunk tőle. A fennmaradó hányadból körülbelül 47%-ot a nem elkerülhető hulladékok (pl. burgonyahéj, csirkecsont) képviselnek, míg a potenciálisan elkerülhető, alapvetően ehető összetevők (pl. alma, kenyérhéj, csirkebőr) mintegy 4%-ot tesznek ki.

Az elkerülhető élelmiszerhulladékok között leggyakoribbak az ételmaradékok, ezt követik a sütőipari termékek (elsősorban kenyér, kifli, zsemle, kalács), majd a zöldségek és gyümölcsök, valamint a tejtermékek.

A háztartásokban elpazarolt élelmiszertömeg összesen mintegy 400-450 ezer rászoruló étkeztetésére lenne elegendő Magyarországon, míg más aspektusból vizsgálva az adatokat a tudatos vásárlói magatartás a házi kasszában személyenként 10-12 ezer forint megtakarítást eredményezhetne évente. A hivatal javaslata, hogy ezzel az összeggel bánjunk tudatosan, és a mennyiség helyett minőség elvet alkalmazzuk, vagyis vásároljunk inkább kicsit kevesebb, de jobb minőségű, lehetőleg magyar termékeket – ezzel egyúttal, a rövidebb szállítási távolságok miatt, a környezetet is védjük.

kormany.hu

Kapcsolódó cikkek

A munkahelyi pároknak segíthet az erőszakmentes kommunikáció

2018. március 21. 08:25
Az emberek nem azzal a problémával mennek pszichológushoz vagy coachoz, hogy viszonyuk van a munkatársukkal. Jellemzően a második, harmadik körben derül ki, hogy munkahelyi párkapcsolatuk miatt kerültek bajba, ezért akarnak munkahelyet vagy beosztást váltani. A menekülés nem csoda, inkább kényszer, hiszen ez a helyzet szorongást okoz - mondta a pszichológusként és coachként, tanácsadóként dolgozó Kökény Tibor.

Nyárig kell várni a magasabb kukoricaárakra?

2016. április 22. 09:23
Bizonytalanok a 2016. évi kukoricatermés kilátásai. Egyelőre türelemmel kell lenni az idei termésű termény árazását illetően. A piac egyelőre kivár.