Az Európai Bizottság is felveszi a harcot a kettős minőségű élelmiszerekkel

2017. szeptember 27. 08:16
A testület útmutatóval segíti a nemzeti fogyasztóvédelmi hatóságok munkáját

Az Európai Bizottság útmutatót tett közzé kedden az élelmiszerek kettős minőségét is érintő tisztességtelen gyártói magatartás hatékonyabb tagállami kezelése és az uniós élelmiszer- és fogyasztóvédelmi jog érvényesítése érdekében.

Az uniós bizottság tájékoztatása szerint az útmutató segít meghatározni a nemzeti hatóságoknak, hogy uniós jogba ütközik-e, ha egy vállalkozás a különböző országokban eltérő minőségben értékesíti termékeit. Felsorolja, valamint részletesen kifejti, melyek azok az uniós élelmiszeripari és fogyasztóvédelmi jogi előírások, amelyeket a hatóságoknak a kettős termékminőség fennállásának vizsgálatakor figyelembe kell venniük.

A rendelet többek között előírja, hogy a fogyasztóknak valósághű és kielégítő tájékoztatást kell kapniuk az adott élelmiszerről, az élelmiszercímkén fel kell tüntetni egyebek mellett a termék valamennyi összetevőjét. A tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatokról szóló irányelv tiltja az olyan gyártói és kereskedelmi magatartásokat, mint például a fogyasztóknak a termék tulajdonságaival és összetevőivel kapcsolatos megtévesztése - húzták alá.

Vera Jourová, az Európai Bizottság jogérvényesülésért felelős biztosa kijelentette, ha egy termék azonos márkajelzéssel ellátva, két különböző minőségben kerül forgalomba, azzal megvalósul a fogyasztók tisztességtelen megtévesztése. Ez egyértelmű példája annak, hogy a határon átnyúló problémákat csak uniós szintű együttműködéssel lehet megoldani. Érvényt kell szerezni az uniós jog szerint tiltott magatartás elkerülésének, el kell érni, hogy valamennyi fogyasztó egyenlő elbánásban részesüljön - hangsúlyozta.

Az útmutató alapján, amennyiben bizonyítást nyer, hogy egy feltárt jogsértés határon átnyúló jellegű, a nemzeti fogyasztóvédelmi hatóságok az európai szintű fogyasztóvédelmi együttműködési hálózat útján léphetnek fel.

A kedden bemutatott iránymutatás mellett az uniós bizottság az élelmiszeripari termékek hatékonyabb összehasonlító tesztelésére irányuló módszertan kialakításán is dolgozik annak érdekében, hogy a tagállamok e kérdés megvitatása során minden országban azonos, megbízható és közös tudományos alapokra támaszkodhassanak.

A kettős élelmiszerminőségre - arra, hogy egyes multinacionális vállalatok kelet-európai piacon forgalmazott termékeinek jelentős része eltérő, illetve alacsonyabb minőségű, mint az, amit ugyanolyan márkanév alatt a nyugat-európai piacokon értékesítenek - az év elején hívták fel a figyelmet a visegrádi négyek (Szlovákia, Magyarország, Csehország és Lengyelország) kormányfői, akik az eltérő élelmiszerminőséget csalásnak és veszélyes politikai üzenetnek minősítették és a helyzet sürgős kivizsgálására szólították fel az Európai Unió illetékes szerveit.

Magyarország mellett a szlovákok, csehek, szlovénok, horvátok, románok, bolgárok, görögök szerint is elfogadhatatlan, hogy közel 100 millió európai állampolgár juthat silányabb élelmiszerhez, mert a nagy élelmiszergyártók kettős mércét alkalmaznak a nyugati és a kelet-európai országokban fogalmazott élelmiszereknél.

Csehország és Szlovákia kezdeményezésére várhatóan októberben találkozót tartanak Pozsonyban a kettős élelmiszerminőség ügyében az Európai Unió, illetve a kérdésben érintett tagállamok vezető politikusainak részvételével.

magyarhirlap.hu

Kapcsolódó cikkek

Beteges munkavállalás - A bért féltjük a táppénztől

2018. július 10. 07:50
Látszólag egyre kevesebbet betegeskednek a magyar munkavállalók, valójában azonban csak a fizetésüket féltik. Joggal.

MOSZ: a magyar mezőgazdaság „ne a támogatások lenyúlásáért folyó verseny terepe legyen”

2014. június 23. 14:40
A MOSZ, mint a legális, foglalkoztató, adófizető agrárgazdasági vállalkozások érdekképviselete megdöbbenéssel értesült Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter úrnak az Országgyűlés Mezőgazdasági Bizottságában a meghallgatásán elhangzott agrárgazdaságot érintő bejelentéseiről. Miniszter úr többek között kifejtette, hogy a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara javaslatára a mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló törvény birtokmaximumához kívánja igazítani a kormány az Európai Unióból származó földalapú támogatásokat, azaz a törvényben megfogalmazott 1200 hektár (kivételes esetekben 1800 hektár) felett területalapú támogatást nem kívánnak nyújtani. Azt is megdöbbenéssel hallottuk, hogy a vidékfejlesztési támogatások igénybevételéből ki kívánják rekeszteni a „csak növénytermesztéssel foglalkozó gazdákat”.