Jellemzően nincsen a munkajogban formakényszer

A munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I.tv. (Mt.) 22.§-a alapján a jognyilatkozatot - ha munkaviszonyra vonatkozó szabály (jogszabály, kollektív szerződés, üzemi megállapodás, egyeztető bizottság kötelező határozata) vagy a felek megállapodása eltérően nem rendelkezik - alaki kötöttség nélkül lehet megtenni. Nem kötelező így például a rendkívüli munkavégzés munkáltatói elrendelését, a szabadság kiadását vagy a munkaszerződéstől eltérő foglalkoztatást írásban rögzíteni. Az Mt. ugyanakkor azt is előírja, hogy a munkavállaló kérésére azonban a munkáltatónak a jognyilatkozatát akkor is írásba kell foglalnia, ha az egyébként nem kötelező. Ilyen kérést tehát a munkavállaló jogszerűen is támaszthat.

A kötelező írásbeliség esetei

A munkajogi szabályozás a polgári jogtól eltérően nem a felek egyenrangúságán, hanem a munkavállaló kiszolgáltatott helyzetén nyugszik. Ebből eredően számos jognyilatkozat, megállapodás tekintetében az Mt. írásbeliséget ír elő. A megállapodások közül legfontosabb a munkaszerződésre, illetve annak módosítására vonatkozó szabály. A munkaszerződést így az Mt.44.§-a alapján írásba kell foglalni. Az írásba foglalás elmulasztása miatt a munkaszerződés érvénytelenségére csak a munkavállaló - a munkába lépést követő harminc napon belül - hivatkozhat. Hasonlóképpen írásba kell foglalni a munkaszerződés módosítását is.  A megállapodások közül írásbeliséget igényel továbbá a készenléti jellegű munkakör esetében a napi munkaidő 8 órát meghaladó időtartamban történő meghatározása (ezt munkaszerződésben kell rögzíteni), illetve a beosztás szerinti napi munkaidő legfeljebb 24, heti munkaidő legfeljebb 72 órában történő meghatározása is. Szintén írásbeliség vonatkozik az önként vállalt túlmunkavégzésre vonatkozó megállapodásra is. Az Mt.23.§-ában nevesített garanciális szabály, hogy a munkáltató köteles a megállapodás írásba foglalásáról gondoskodni és ennek egy példányát a munkavállalónak átadni. A megállapodásban meg kell jelölni a felek nevét, továbbá a megállapodás teljesítése szempontjából lényeges adatait.

Az egyoldalú jognyilatkozatok között fontos terület a munkaidő-beosztás területe. Az Mt.97.§-a alapján a munkáltató a munkaidőt az egészséges és biztonságos munkavégzés követelményére, valamint a munka jellegére figyelemmel osztja be. A munkáltató a munkaidő-beosztást legalább egy hétre, a beosztás szerinti napi munkaidő kezdetét megelőzően legalább százhatvannyolc órával korábban írásban köteles közölni. Közlés hiányában az utolsó munkaidő-beosztás az irányadó. Ezen túlmenően bizonyos tájékoztatási kötelezettségek vonatkozásában is írásbeliséget ír elő az Mt. Ilyen például a személyes adatok kezeléséről, a munkakörbe tartozó feladatokról, a teljesítménykövetelményekről és a teljesítménytényezőről nyújtott tájékoztatás is.

Az írásbeliség a munkajogban tág értelmezést kap

Az Mt. 22.§ (2) bekezdése alapján írásbelinek kell tekinteni a jognyilatkozatot, ha annak közlése a jognyilatkozatban foglalt információ változatlan visszaidézésére, a nyilatkozattevő személyének és a jognyilatkozat megtétele időpontjának azonosítására alkalmas elektronikus dokumentumban (a továbbiakban: elektronikus dokumentum) kerül sor. Habár az írásbeliség tekintetében a munkajogi joggyakorlat nem egyértelmű, ilyen elektronikus dokumentumnak minősül például az e-mail (kivételesen az SMS is) is. Az Mt. ezen túlmenően bizonyos jognyilatkozatok esetében írásbelinek tekinti a helyben szokásos módon történő közzétételt is. Ilyen lehet például az intraneten vagy faliújságon történő közzététel is. Ide tartoznak többek között a munkáltató adatkezeléseiről nyújtott tájékoztatók, a munkaidőkeret kezdő és befejező időpontjának meghatározására, a munkaidő-beosztás közlésére, a rendkívüli munkaidő munkavállaló kérelmére történő írásbeli elrendelésére, vagy az ügyelet és a készenlét elrendelésére irányuló jognyilatkozatok.

Dr. Kéri Ádám

ügyvéd