Magyarország érdeke, hogy a tervek szerint 2021-től életbe lépő új uniós agrártámogatási rendszerben a kiszámíthatóság megmaradjon, a már megtanult, működőképes konstrukciók a lehető legnagyobb mértékben fennmaradjanak - emelte ki Feldman Zsolt. Ehhez, a bizottsági javaslat szerint a jelenlegi uniós költségvetési ciklusénál alacsonyabb összeg, folyó áron évente mintegy 1,2 milliárd euró állna Magyarország rendelkezésére - mondta. Kedvezőnek nevezte ugyanakkor a banki finanszírozás szempontjából, hogy a közvetlen termelői jövedelemtámogatások szerkezete alapvetően várhatóan nem változik, a támogatási összegek alappillére 2020 után a fenntarthatósági alap jövedelemtámogatás lesz.
Feldman Zsolt elmondta: Az Európai Bizottság javaslata egyelőre sok változást tartalmaz, lényegében sokkal több elvárást fogalmaz meg kevesebb pénzért, és nincs meg benne az összhang a támogatások mértéke és a kötelezettségek között. A bizottsági javaslat szerint a KAP, úgynevezett többéves pénzügyi kerete 324,4 milliárd euróra rúgna 2021 és 2027 között, ami 16,5 százalékkal csökkenne a 2014-2020-as időszak 388,3 milliárd eurós összegével szemben. Az Agrárminisztérium szakértői intenzív tárgyalásokat folytatnak más tagállamokkal, hogy a mostani javaslatban szereplőnél kedvezőbb feltételekkel kezdjék meg el a következő uniós költségvetési ciklust - jelezte. Az államtitkár kifejtette: az agrárfinanszírozás szempontjából kedvező, hogy a közvetlen termelői jövedelemtámogatások szerkezete alapvetően nem változik majd az új rendszerben.
Az AM államtitkára emlékeztetett, hogy a magyar mezőgazdaság teljesítménye 2010 óta folyó áron 50 százalékkal, változatlan áron 25 százalékkal bővült, ami európai szinten is kiemelkedő eredmény. Feldman Zsolt szerint a magyar agrárgazdaság egyik nagy problémáját jelenti a generációváltás, a magyar termelők átlagéletkora 56 év, miközben a 30 év alatti gazdák aránya mindössze 6 százalékot ér el. Hozzátette: ez azért válhat fontossá, mert az új uniós agrártámogatási rendszerben egyebek mellett a fiatal gazdák is forráshoz juthatnak.
Az államtitkár arról is szólt, hogy az új agrártámogatási rendszerben a kiemelt célok közé tartozik a versenyképesség növelése, a klímaváltozás elleni fellépés, a környezetvédelem, a modernizáció, az élelmiszer- és egészségvédelem, a biodiverzitás megőrzése.
(MTI/AM Sajtóiroda)
