A svéd Jessica Rosencrantz és a finn Joakim Strand közös levéllel fordult az Európai Bizottsághoz, amelyben arról írnak, hogy minden tagállamnak tartania kéne magát az Európai Unió alapértékeihez, így a jogállamisághoz, a demokráciához és az alapvető jogokhoz is, továbbá a jogállamiságot aktívan számon kérő szabályozásra van szükség.

 

A KAP keretein belül 264 milliárd eurót, több mint 100 ezer milliárd forintot osztanak ki 2023 és 2027 között, ez az EU költségvetésének legnagyobb tétele. Ebből 189 milliárd euró került közvetlenül a gazdákhoz, 66 milliárd pedig az elszegényedett vidéki területek fejlesztésére fordítható.

 

2022. április 5-én az Európai Bizottság hivatalos értesítést küldött Magyarországnak arról, hogy elindítja az európai uniós források folyósítását a jogállamisághoz kötő, feltételességi mechanizmust. 2022. év végén pedig jogállamisági feltételekhez kötötték bizonyos EU-s források lehívását. A felfüggesztett pénznek három operatív program – az energetikai és környezetvédelmi, a közlekedési és a területfejlesztési program – 65 százalékát és a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszközt (az RRF-t) magyar nemzeti tervet érintették, az agrártámogatásokat nem.

 

Az elmúlt közel két évben, amikor Magyarország teljesített a feltételekből, elérhetővé váltak bizonyos források, de nem az egész befagyasztott összeg, csak egy töredéke.

 

Forrás: euronews.com