Ezen a napon a skanzen szinte minden épülete élettel telik meg, a portákon valamilyen iparos mutatja be mestersége fogásait. A látogatók találkozhatnak fafaragóval, kádárral, szűrhímzővel, Aradról érkező kézművesektől a gyöngyfűzés, a nemezelés, a gyékényezés és a bőrözés titkait leshetik el.

A Hódmezővásárhelyi tanyai olvasókörnél élő hangszerműhely várja a betérőket, az udvarban kemencés finomságok sülnek. Az iparos műhelyeknél népi divatbemutatót rendeznek, és ki-ki magára is öltheti a neki tetsző viseletet, kora délután pedig patkolási bemutatót rendeznek.

 

Szent Mihály napjára, szeptember 29-re – ha az időjárás is kedvezett – beérett a szőlő az Dél-Alföldön, így a gazdák nekiláthattak a must elszűrésének. Az őszi munkálatok közül ezért kiemelt figyelmet kap a szüret a Szegedi tanya szőlőskertjében. A vendégek bekapcsolódhatnak a szőlőpréselésbe, és bőven fogyaszthatnak friss mustot is.

A Szeged környéki tanyákon a 19. század elején jelent meg a fűszerpaprika, majd a térség egyik meghatározó kultúrnövényévé vált. Az őszi időszak egyik fontos munkálata volt a paprika betakarítása és feldolgozása, az érdeklődők ezt a folyamatot is megismerhetik. A skanzenben, bekapcsolódhatnak a paprikafűzésbe, kipróbálhatják, hogyan kell összetörni a külüvel a kiszárított paprikát, majd azt is láthatják, hogyan zajlik az őrlés a járgányos paprikamalommal. A rotundában kiállítás mutatja be a szegedi paprika termesztésének és feldolgozásának történetét.

A gyerekeket több portán kézműves foglalkozás, az iparos műhelyek mellett pedig a Mesekert interaktív játszóház várja. Az egybegyűlteket Fekete Antal "Puma" zenekara szórakoztatja, Varga Andreas és barátai interaktív néptáncbemutatójához a látogatók is csatlakozhatnak, a programokat a skanzenben folk kocsma és táncház zárja.

forrás: turizmus.com