Cafeteria 2019: így használhatja ki jól a SZÉP-kártyás lehetőségeket

2018. október 30. 07:24
Egy társaság 2019-ben SZÉP-kártya formájában adna dolgozóinak cafeteriát. A nettó juttatás összege 324 ezer forint. Ezen juttatás egészét SZÉP-kártya vendéglátás zsebbe szeretné adni. Milyen adókötelezettséggel jár ez? – kérdezte olvasónk. Surányi Imréné okleveles közgazda válaszolt.

A személyi jövedelemadóról (szja) szóló törvény SZÉP-kártya támogatásra vonatkozó rendelkezései a következők:

„71. § (1) Béren kívüli juttatásnak minősül – ha a juttató a munkáltató – a munkavállalónak az adóévben a Széchenyi Pihenő Kártya 

a) szálláshely alszámlájára utalt, kormányrendeletben meghatározott szálláshely-szolgáltatásra felhasználható – több juttatótól származóan együttvéve – legfeljebb évi 225 ezer forint támogatás;

b) vendéglátás alszámlájára utalt, melegkonyhás vendéglátóhelyeken (ideértve a munkahelyi étkeztetést is) kormányrendeletben meghatározott étkezési szolgáltatásra felhasználható – több juttatótól származóan együttvéve – legfeljebb évi 150 ezer forint támogatás;

c) szabadidő alszámlájára utalt, a szabadidő-eltöltést, a rekreációt, az egészségmegőrzést szolgáló, kormányrendeletben meghatározott szolgáltatásra felhasználható – több juttatótól származóan együttvéve – legfeljebb évi 75 ezer forint támogatás.”

„70. § (7) Egyes meghatározott juttatásnak minősül

a) a 71. § (1) bekezdés szerinti juttatásnak az ott meghatározott értékhatárt meghaladó része;

b) a 71. § (1) bekezdés szerint – az ott meghatározott értékhatárokat meg nem haladóan – az adóévben biztosított juttatások együttes értékének az éves rekreációs keretösszeget meghaladó része;

c) a 71. § (2) bekezdés a) pont szerinti juttatásnak az ott meghatározott értékhatárt meghaladó része;

d) a 71. § (2) bekezdés b) pont szerinti juttatásnak az ott meghatározott értékhatárt meghaladó része.

(8) A (7) bekezdés b) pont alkalmazásában az éves rekreációs keretösszeg

a) – ha a munkáltató költségvetési szerv –

aa) évi 200 ezer forint, ha a munkavállaló munkaviszonya egész évben fennáll;

ab) a 200 ezer forintnak a munkavállaló által az adott munkáltatónál az adóévben a juttatás alapjául szolgáló jogviszonyban töltött napokkal arányos összege, ha a munkavállaló munkaviszonya csak az év egy részében áll fenn;

ac) évi 200 ezer forint, ha a magánszemély munkaviszonya a magánszemély halála miatt szűnik meg;

b) más munkáltató esetében

ba) évi 450 ezer forint, ha a munkavállaló munkaviszonya egész évben fennáll;

bb) a 450 ezer forintnak a munkavállaló által az adott munkáltatónál az adóévben a juttatás alapjául szolgáló jogviszonyban töltött napokkal arányos összege, ha a munkavállaló munkaviszonya csak az év egy részében áll fenn;

bc) évi 450 ezer forint, ha a magánszemély munkaviszonya a magánszemély halála miatt szűnik meg”.

„69. § (1) Béren kívüli juttatásnak nem minősülő egyes meghatározott juttatások [70. §], valamint a béren kívüli juttatások [71. §] után az adó a kifizetőt terheli. 

(2) Az (1) bekezdés hatálya alá tartozó juttatás esetében jövedelemnek minősül a juttatás értéke, ingyenesen vagy kedvezményesen juttatott termék, szolgáltatás esetén annak szokásos piaci értéke vagy abból az a rész, amelyet a magánszemély nem köteles megfizetni. A kifizetőt terhelő adó alapja

a) béren kívüli juttatás esetében az előzőek szerinti jövedelem,

b) béren kívüli juttatásnak nem minősülő egyes meghatározott juttatások esetében az előzőek szerinti jövedelem

1,18-szorosa”.

Mindez azt jelenti, hogy ha a társaság 324 ezer forintot szándékozik a dolgozóknak juttatni, jobban jár, ha azt úgy osztja meg a SZÉP-kártya „zsebek” (alszámlák) között, hogy egyikre se utaljon a béren kívüli juttatásnak minősüllő összegnél többet. Ugyanis, ha a teljes 324 ezer forintot a vendéglátás „zsebbe” rakja, abból még az adóév egészében fennálló munkaviszony esetén is csak 150 ezer forint minősül béren kívüli juttatásnak, amely után 15 százalék szja-t és 19,5 százalék szochót kell leróni, míg 174 ezer forint után 1,18x(0,15szja+0,195szocho) a fizetendő közteher.

Ha viszont a vendéglátás alszámlára csak 150 ezer forintot, míg a szálláshely és/vagy a szabadidő alszámlára – esetleg a vonatkozó értékhatárig megosztva – utalja a munkáltató a további 174 ezer forintot, az 1,18-as szorzót nem kell alkalmaznia. Emellett az év közben belépők/kilépők esetében az arányosított rekreációs keretösszeget is figyelembe kell venni.

adozona.hu

Kapcsolódó cikkek

Több százan látogatták meg a NÉBIH laborjait

2017. október 12. 07:48
Több százan látogattak el a Kutatók Éjszakájának a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (NÉBIH) laboratóriumaiban megrendezett programjaira 2017 szeptemberében. Az Európai Unió Bizottsága által útjára indított rendezvényhez Magyarországon idén több mint 30 város csatlakozott, összesen mintegy 2000 tudományos kezdeményezéssel. Az egyes helyszíneken minden korosztály interaktív, szórakoztató formában nyert bepillantást az innováció világába.

Cafeteria szabályok 2019-re, változások jövőre

2018. július 24. 07:56
2018. július 20-án az Országgyűlés elfogadta azt 2019-es adócsomagot, mely alapjaiban változtatja meg a béren kívüli juttatások szabályrendszerét. És bár ősszel lehetnek még némi módosítások, a szakértők az eddig megismert és elfogadott jogszabályokkal számolnak.