Döntött az Európai Bíróság: nem volt jogszerű az árstop
2024. szeptember 12. 15:28
A Spar Magyarország vitte bíróságra az ügyet.
Ellentétes az uniós joggal az a magyar szabályozás, amely arra kötelezi a kereskedőt, hogy bizonyos mezőgazdasági termékeket meghatározott áron és előre meghatározott mennyiségben árusítson – olvasható az Európai Unió bíróságának szeptember 12.-én,csütörtökön közzétett ítéletében.
2022 februárjában kormányrendelettel szabályozták hat alapvető élelmiszer – a cukor, a búzaliszt, a napraforgóolaj, a sertés- és baromfihús – valamint a tej bizonyos típusainak hatósági árát, majd novemberében két további termék, a tojás és a burgonya is felkerült a listára. A kormányrendelet 2023. július 31-ig volt hatályban. A rendeletben azt is meghatározták, hogy azok a kereskedők, akik az árstoppal érintett termékeket forgalmazták, bírság terhe mellett kötelesek voltak azokat előre meghatározott mennyiségben készleten tartani.
A Spar Magyarország a szegedi bíróságon támadta meg annak a büntetésnek a jogosságát, melyet a hatóságok azért róttak ki rá, mert egyik vidéki üzletében nem találták megfelelőnek néhány árstopos áru raktárkészletét.
A szegedi törvényszék az uniós bírósághoz fordult a jogszabályok értelmezése végett.
Csütörtöki ítéletében az uniós bíróság megállapította, hogy a kormányrendelet sérti a szabad versenyt, amely a mezőgazdasági piacok közös szervezésével összefüggő uniós rendelet (KPSZ) alapvető alkotóeleme.
"Azon kötelezettség ugyanis, hogy bizonyos mezőgazdasági termékeket hatósági áron és meghatározott mennyiségben árusítsanak, megakadályozza a kereskedőket abban, hogy gazdasági megfontolások alapján, szabadon határozzák meg eladási áraikat és az általuk értékesíteni kívánt mennyiségeket" – olvasható az ítéletben.
A bíróság úgy véli, hogy a rendeletben foglalt intézkedések "nem arányosak" azon érvek ellenére sem, hogy azokat az infláció elleni küzdelem és a hátrányos helyzetben lévő fogyasztók védelme miatt vezették be.
"A kereskedők hatékony versenyfeltételek melletti szabad piacra jutásának sérelme, valamint a hatósági árak és az e kereskedőkkel szemben előírt mennyiségek által az ellátási lánc egészében okozott zavarok ugyanis meghaladják a kormányrendelet által kitűzött célok eléréséhez szükséges mértéket" – állapította meg a luxemburgi székhelyű uniós bíróság.
forrás: agroinform.hu
Kapcsolódó cikkek
Változások a hitelkonstrukciókban
2023. január 03. 13:00
Az új esztendő első napjától jelentős változások léptek életbe egyes hitelkonstrukciókban és az állami támogatásokat érintő jogszabályokban: egyebek mellett nőtt a teljes hiteldíjmutató plafon, megszűnt a hitelmoratórium, és idén már három kamatstop is érvényes június végéig.
A személyi kölcsönöknél 2023. január elsejétől 29,9 százalékról 37 százalékra emelkedett a maximális teljes hiteldíjmutató (thm). Az áruhitelek, folyószámlahitelek és hitelkártyák esetén az 52 százalékot is elérheti a thm az új plafonérték szerint, szemben a 2022 végéig érvényes 44,9 százalékkal. Ezek a maximumok a jegybanki alapkamathoz vannak kötve, és 2023. június 30-ig lesznek érvényesek – írja összefoglalójában a Bank360.hu.
73 milliárdos kamatmentes hitelprogramot jelentett be a kormány a budapesti kkv-knak
2024. szeptember 27. 13:36
A legalább egy főt foglalkoztató, legalább egy lezárt üzleti évvel rendelkező fővárosi cégek akár 50 milliós kamatmentes hitelhez juthatnak.
Október 28-tól akár 50 millió forintos kamatmentes hitelhez juthatnak a fővárosi kis- és középvállalkozások a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) és a Magyar Fejlesztési Bank (MFB) új hitelprogramjának keretein belül, amelyet a tárca és bank pénteki sajtótájékoztatóján jelentettek be a Portfolio beszámolója szerint.
