Drágább lesz az élelmiszer. Mutatjuk, miért
2024. július 10. 15:02
Egyre nehezebb helyzetbe kerülnek a gazdák.
A klímaváltozás jelentős hatást gyakorol a világ mezőgazdaságára, a környezeti változások együttesen további tartós élelmiszer-inflációt okozhatnak a jövőben, amelyet adaptációval, a mezőgazdasági öntözési rendszerek korszerűsítésével, új stressztűrő növényfajták nemesítésével, továbbá precíziós eszközökkel lehet kivédeni – írta az MCC Klímapolitikai Intézet kutatója.
Az éghajlatváltozás mezőgazdaságra gyakorolt hatása függ a változás mértékétől és súlyosságától, valamint attól, hogy a gazdálkodók és állattenyésztők milyen mértékben tudnak alkalmazkodni az egyre szélsőségesebb időjáráshoz – hívja fel a figyelmet Kovács Erik.
Az éghajlatváltozás következtében tartósan megváltozó időjárási minták
- csökkentik a terméshozamokat,
- szűkítik a kínálatot
- felhajtják az árakat.
Ez a tendencia látható például Európában a búza, a kukorica és a gyümölcsök esetében – teszi hozzá.
A Klímapolitikai Intézet kutatója cikkében felidézte, hogy az Energy and Climate Intelligence Unit agytröszt szerint 2023-ban az Európai Unióban és az Egyesült Királyságban az élelmiszerárak növekedésének egyharmada az éghajlatváltozás miatt következett be.
Az Európai Központi Bank (EKB) és a Potsdami Klímahatáskutató Intézet legújabb tanulmánya szerint a következő évtizedben az élelmiszerek éves inflációja akár évi 3,2 százalékponttal is emelkedhet a magasabb hőmérséklet miatt. Ez az éves teljes infláció akár 1,18 százalékpontos növekedését is jelenti 2035-ig – állapította meg a tanulmány, amely 121 ország adatait használta 1996 és 2021 között a jövőbeli inflációs forgatókönyvek modellezéséhez. A leginkább kitett térség a globális Dél és Kelet-Közép Európa. Az EKB kutatói megállapították, hogy 2022-ben körülbelül 0,6 százalékponttal nőtt az élelmiszer-infláció Európában a kontinens forró és száraz nyara miatt, és több mint 300 milliárd euró kár érte az EU mezőgazdaságát.
Az éghajlatváltozás tartós inflációs nyomást kezd kifejteni, és egyre nő a vita arról, hogy a jegybankoknak jobban oda kell-e figyelniük a klímaváltozásra – hangsúlyozza a Klímapolitikai Intézet tanulmánya.
Az ENSZ környezetvédelmi programja által közzétett jelentés szerint a világ az iparosodás előtti szinthez képest a 2,9-3,8 Celsius-fokos hőmérséklet-emelkedés felé halad, ami jóval meghaladja a 2015-ös párizsi klímatárgyalásokon elfogadott célokat. A felmelegedés üteme és intenzitása is nő. A tavalyi volt az eddigi legmelegebb év, és már 13. hónapja 1,5 Celsius-fok felett van tartósan a hőmérséklet-emelkedése.
A mezőgazdaság az egyik leginkább érintett ágazat. A következő évtizedben a legfontosabb haszonnövények közül több is hiányos lehet, mivel az emelkedő hőmérséklet és a gyakoribb szélsőséges időjárási események hátráltatják a termés mennyiségét, minőségét és így a betakarítást.
A búzahozam például drasztikusan csökken, a rizs, a szójabab, a kukorica és a burgonya az olyan alapvető alapanyagok közé tartozik, amelyek hozama Európában és Észak-Amerikában zuhan, sőt 2050 után akár el is tűnhetnek a közép-európai termőföldekről. A termelékenységnek ez a csökkenése magas élelmiszerárakhoz vezet, tartós emelkedő élelmiszer-inflációt okozva -figyelmeztettek.
Az éghajlati és időjárási minták változásai a tenyészidőszakokat is megváltoztatják, és markáns nyomást gyakorolnak a mezőgazdaságra, különösen a kártevők és a betegségek miatt. Ez többletkiadást okoz az agráriumnak Európában és Magyarországon is, ami az élelmiszerárakban is megjelenik. A gazdálkodók számára az éghajlatváltozás jelentette kihívások magasabb ráfordítási költségeket jelentenek, például az öntözés és a növényvédőszerek alkalmazása miatt – hívta fel a figyelmet a tanulmány.
forrás: agroinform.hu
Kapcsolódó cikkek
Mi lesz veled magyar alma?
2023. május 03. 18:58
A Mi lesz veled magyar alma címmel Debrecenben rendezett konferencia első előadásait foglaltuk össze a Kertészet és Szőlészet 14. számában. Most az online bejelentkező lengyel Dominik Wozniak által elmondottakat ismertetjük.
A lengyel szakember az Alma és Körte Világszövetség (WAPA) elnöke, és ő vezeti a legnagyobb lengyel értékesítő szövetkezetet, a Rajpolt, amelyen keresztül 50 ezer tonna gyümölcs talál gazdára. Dominik Wozniak elmondta, hogy a költségek emelkedése a világon mindenütt gondot okozott 2022-ben a termesztőknek, több országban kivágások várhatók. Idén februárban 6%-kal kevesebb alma volt készleten Európában, mint tavaly.
Kapor, de nem csak tökfőzelékbe
2023. június 26. 13:43
Méltó helyre kellene tenni a kaprot a magyar gasztronómiában, mert elhanyagoljuk ezt a rendkívül értékes növényt, és ez volt az egyik célja a Vindornyafokon rendezett Kaporfesztiválnak, ahol nemcsak sütöttek-főztek, hanem szakmai előadásokat is tartottak.
Hág Attila, Vindornyafok polgármestere elmondta, hogy évek óta szerveznek fesztiválokat és más rendezvényeket, amikkel nemcsak szórakoztatni kívánnak, hanem jól hasznosítható ismereteket is megosztanak az érdeklődőkkel.
– Ezek egyike a Kaporfesztivál, amit a Veszprém-Balaton 2023 Európa Kulturális Fővárosa program keretében szerveztünk – tette hozzá. – Örülünk neki, hogy olyan sokan elfogadták a meghívásunkat, és vették a fáradságot, hogy recepteket gyűjtsenek és ételeket készítsenek, levestől a süteményig, mert sokat tettek vele a kapor eddiginél sokoldalúbb konyhai felhasználásáért.
