A konkrét ügyben a végrendeleti örökös - a kormányhivatalnak a földforgalmi törvény alapján hozott döntése szerint - nem kaphatta meg a rá hagyott külterületi szántó művelési ágú földeket. A területük ugyanis meghaladta az egy hektárt és az örökös nem minősült földművesnek, így tulajdonszerzése a földforgalmi törvényben rögzített feltételeknek nem felelt meg.

Ezek után a közjegyző a mezőgazdasági ingatlanokat a törvényes öröklés rendje szerint a Magyar Államnak adta át. A végrendeleti örökös ezt a döntést bíróságon támadta meg, ott azonban a közjegyző végzését helybenhagyták. Ekkor az örökös az Alkotmánybírósághoz fordult alkotmányjogi panasszal, a négy éve elfogadott törvény több rendelkezésének megsemmisítését kérve. A kedden meghozott határozatában az Alkotmánybíróság a földtörvénnyel kapcsolatban mulasztásos alaptörvény-ellenességet állapított meg, és felhívta az Országgyűlést, hogy az év végéig alkossa meg a kompenzáló szabályt. Szerintük ugyanis közérdekből korlátozható ugyan az örökléshez való jog, de a földtulajdont emiatt meg nem szerző végrendeleti örökös kompenzálásáról gondoskodnia kell a jogalkotónak.

A testület a jogalkotói mulasztás megállapításán túl kimondta, hogy nem érvénytelen az a végrendeleti rendelkezés, amelyre a hatóság nem hagyta jóvá a tulajdonszerzést – Fotó: Shutterstock

A földtulajdon sajátos természeti és vagyoni jellemzői - például a föld nélkülözhetetlensége, véges volta - közérdekből indokolhatják a tulajdonjogszerzés korlátozását, például, hogy a föld tulajdonjogát még végintézkedés útján sem lehet korlátlanul megszerezni. A végrendeleti örökösnél azonban a hatósági jóváhagyás megtagadása miatt olyan vagyoni hátrány jelentkezik, amelyet a törvény nem kompenzál, vagyis az alaptörvény által előírt arányosság követelménye nem teljesül. E mulasztás kiküszöböléséhez szükséges, hogy a végrendeleti örökös az állammal mint örökössel szemben vagyoni ellentételezéshez jusson.

agroinform.hu