Nézzük először át részletesen azt, mit is jelent az egyszerűsített foglalkoztatás, milyen általános szabályok vonatkoznak erre a foglalkoztatási típusra!

Az egyszerűsített foglalkoztatásról szóló 2010. évi LXXV. törvény határozza meg részletesen az egyszerűsített foglalkoztatás feltételeit. Sokan még mindig alkalmi munkának nevezik, ami jellegéből adódóan igaz is. Alapvetően a törvény hatálya kiterjed egyrészt a mezőgazdasági és a turisztikai idénymunkára, valamint az egyéb alkalmi munkákra.

Mezőgazdasági idénymunkának nevezik a növénytermesztési, erdőgazdálkodási, állattenyésztési, halászati, vadászati ágazatba tartozó munkavégzést, továbbá a termelő, termelői csoport, termelői szervezet, illetve ezek társulása által a megtermelt mezőgazdasági termékek anyagmozgatását, csomagolását – a továbbfeldolgozás kivételével – feltéve, hogy azonos felek között a határozott időre szóló munkaviszony időtartama nem haladja meg egy naptári éven belül a százhúsz napot.

Turisztikai idénymunkának nevezzük a kereskedelemről szóló törvényben meghatározott kereskedelmi jellegű turisztikai szolgáltatási tevékenységet folytató munkáltatónál végzett idénymunkát, feltéve, hogy azonos felek között a határozott időre szóló munkaviszony időtartama nem haladja meg egy naptári éven belül a százhúsz napot.

Az alkalmi munka pedig a munkavállaló és munkáltató között jön létre, összesen legfeljebb öt egymást követő naptári napig; egy naptári hónapon belül összesen legfeljebb tizenöt naptári napig; egy naptári éven belül összesen legfeljebb kilencven naptári napig létesített, határozott időre szóló munkaviszony.

Az egyszerűsített foglalkoztatás céljára létesített munkaviszony alapján alapbérként, illetve teljesítménybérként legalább a kötelező legkisebb munkabér 85 százaléka, garantált bérminimum esetén a 87 százaléka jár.

Az egyszerűsített foglalkoztatás keretében alkalmazott munkavállaló a törvény szerinti foglalkoztatása alapján nem minősül a Tbj. szerinti biztosítottnak, nyugellátásra, baleseti egészségügyi szolgáltatásra, valamint álláskeresési ellátásra azonban szerez jogosultságot.

Mivel nem számít biztosítottnak a munkavállaló, ebből adódóan, egészségbiztosítási pénzbeli ellátásokra sem jogosult, úgymint táppénzre, csecsemőgondozási díjra, gyermekgondozási díjra. Egy várandós kismama esetében, aki jellemzően egyszerűsített foglalkoztatás keretein belül dolgozott, meg kell vizsgálni, hogy a gyermek várható születésének napja előtti két évben van-e legalább 365 biztosított napja. Az egyszerűsített foglalkoztatás keretében ledolgozott napok nem számítanak bele, így a kérdés, hogy volt-e más felhasználható jogviszonya, például munkaviszonya, vállalkozása, álláskeresési járadék.
 

adozona.hu