Éjszaka megjelent az NGM rendelettervezete, amely a minimálbér és a bérminimum meghatározásának folyamatával, alapelveivel kapcsolatos dolgokat tisztáz. A jogszabály egyik célja, hogy egy európai parlamenti és tanácsi irányelvet átültessen a magyar gyakorlatba.

 

Magában a tervezetben azonban szerepel egy olyan rész is, ami a minimálbér és a bérminimum összegének meghatározásával kapcsolatos:

 

"A kötelező legkisebb munkabér és a garantált bérminimum megfelelőségére vonatkozó értékeléshez használt indikatív referenciaérték, amelynek elérésére a kötelező legkisebb munkabér és a garantált bérminimum összegének megállapításakor törekedni kell, a Központi Statisztikai Hivatal által a megelőző egy év rendelkezésre álló adatai alapján számított rendszeres bruttó átlagkereset 50 százaléka."

 

Mindez azt jelenti, hogy törekedni kell arra, hogy a minimálbér és a bérminimum elérje az előző év adatai alapján a bruttó átlagkeresetnek legalább a felét.

 

A Bankmonitor szakértői kiszámolták, hogy ha jelenleg érvényben lenne ez a szabály, akkor hová emelkedhetne a minimálbér. A KSH utoljára a 2024. júliusi átlagbért publikálta. Az akkori rendszeres, bónusz és egyéb juttatások nélküli bruttó átlagbér 602 200 forint volt. Ennek a fele, 301 100 forint lehetne ezen számítás alapján a minimálbér alsó szintje. Ez a jelenlegi állapothoz képest 12,85 százalékos emelést jelentene. (Ez a szám nincs is olyan messze az NGM által korábban kalkulált 12 százalékos emeléstől.)

 

Azt mindenképpen hozzá kell tenni, hogy a tervezet szövegét szigorúan véve az elmúlt év adataiból kellene kiindulni. A 2023. augusztus és a 2024. július közötti béradatok átlaga alapján pedig már egy érdemben kisebb, 288 617 forintos minimálbért kapnánk. Nagyon fontos tehát, hogy pontosan hogyan fogják alkalmazni hosszú távon ezt a kitételt.

 

Érdekesség, hogy a minimálbér és a bérminimum értékének meghatározásához azonos küszöbértéket, referenciaszámot használ a jogszabály. Ez arra enged következtetni, hogy középtávon a két bérszintet valóban összeolvasztanák. Erre azonban egy lépésben biztos, hogy nem lesz lehetőség, hiszen jelenleg igen jelentős a különbség a két bérszint között.

 

A Bankmonitor szakértői hangsúlyozzák, hogy 

 

a jogszabály szövege alapján a fent leírt elv nem kötelező érvényű. A feleknek „csupán” törekedniük kell arra, hogy a minimálbér elérje az átlagbér felét.

 

Jó eséllyel extrém gazdasági helyzetben ettől a kéréstől el lehetne térni.

 

forrás: hvg.hu