Éjjel tette közzé az NGM, hogyan nyúlna hozzá a minimálbérhez

2024. szeptember 27. 13:12
Éjszaka jelent meg egy jogszabálytervezet, amelybe belekerült, hogy a minimálbérnek el kell érnie az átlagbér felét. Ezzel jelenleg 301 ezer forint is lehetne a minimálbér.
Éjjel tette közzé az NGM, hogyan nyúlna hozzá a minimálbérhez
Éjszaka megjelent az NGM rendelettervezete, amely a minimálbér és a bérminimum meghatározásának folyamatával, alapelveivel kapcsolatos dolgokat tisztáz. A jogszabály egyik célja, hogy egy európai parlamenti és tanácsi irányelvet átültessen a magyar gyakorlatba.
 
Magában a tervezetben azonban szerepel egy olyan rész is, ami a minimálbér és a bérminimum összegének meghatározásával kapcsolatos:
 
"A kötelező legkisebb munkabér és a garantált bérminimum megfelelőségére vonatkozó értékeléshez használt indikatív referenciaérték, amelynek elérésére a kötelező legkisebb munkabér és a garantált bérminimum összegének megállapításakor törekedni kell, a Központi Statisztikai Hivatal által a megelőző egy év rendelkezésre álló adatai alapján számított rendszeres bruttó átlagkereset 50 százaléka."
 
Mindez azt jelenti, hogy törekedni kell arra, hogy a minimálbér és a bérminimum elérje az előző év adatai alapján a bruttó átlagkeresetnek legalább a felét.
 
A Bankmonitor szakértői kiszámolták, hogy ha jelenleg érvényben lenne ez a szabály, akkor hová emelkedhetne a minimálbér. A KSH utoljára a 2024. júliusi átlagbért publikálta. Az akkori rendszeres, bónusz és egyéb juttatások nélküli bruttó átlagbér 602 200 forint volt. Ennek a fele, 301 100 forint lehetne ezen számítás alapján a minimálbér alsó szintje. Ez a jelenlegi állapothoz képest 12,85 százalékos emelést jelentene. (Ez a szám nincs is olyan messze az NGM által korábban kalkulált 12 százalékos emeléstől.)
 
Azt mindenképpen hozzá kell tenni, hogy a tervezet szövegét szigorúan véve az elmúlt év adataiból kellene kiindulni. A 2023. augusztus és a 2024. július közötti béradatok átlaga alapján pedig már egy érdemben kisebb, 288 617 forintos minimálbért kapnánk. Nagyon fontos tehát, hogy pontosan hogyan fogják alkalmazni hosszú távon ezt a kitételt.
 
Érdekesség, hogy a minimálbér és a bérminimum értékének meghatározásához azonos küszöbértéket, referenciaszámot használ a jogszabály. Ez arra enged következtetni, hogy középtávon a két bérszintet valóban összeolvasztanák. Erre azonban egy lépésben biztos, hogy nem lesz lehetőség, hiszen jelenleg igen jelentős a különbség a két bérszint között.
 
A Bankmonitor szakértői hangsúlyozzák, hogy 
 
a jogszabály szövege alapján a fent leírt elv nem kötelező érvényű. A feleknek „csupán” törekedniük kell arra, hogy a minimálbér elérje az átlagbér felét.
 
Jó eséllyel extrém gazdasági helyzetben ettől a kéréstől el lehetne térni.
 
forrás: hvg.hu

Kapcsolódó cikkek

A brutális infláció szétveri a nyugdíjemelés békeidőkre kitalált rendszerét

2022. december 09. 11:35
A nyugdíjemelés összetett és halmozódó gondjainak kezelésére a jelenlegi rendkívüli helyzetben alkalmatlan az inflációs nyugdíjemelés mai rendszere. Ezért feltétlenül szükséges a békeidőkre kitalált paradigma leváltása, legalább a rendkívüli veszélyhelyzet időtartamára. Helyette a havi csúszó emelés rendszerére célszerű késedelem nélkül áttérni.
 
A KSH december 8-án közzétett inflációs gyorstájékoztatója szerint 2022. novemberben 2021. novemberéhez képest a fogyasztói árak átlagosan 22,5%-kal növekedtek - ez is pusztító világbajnoki teljesítmény -, de az élelmiszer- és háztartásienergia-árak ezen belül szinte fölrobbantak, a növekedésük 43,8%-os és 65,9%-os volt. A nyugdíjas fogyasztóiár-index egyebek között emiatt lett magasabb az általános inflációs mértéknél, és elérte a 25,2%-ot.

Könnyen pofára eshet a bankokban az átlagmagyar: hiába van meg álmai lakása, nem kaphat elég hitelt

2023. február 14. 13:33
Nem sokra megy a lakáshitelek piacán az, aki a magyar átlagbért, vagy a hazai mediánkeresetet viszi haza havonta. A Pénzcentrum számításaiból kiderült, hogy átlagfizetéssel maximum 21,1 millió forintot lehetne felvenni, 20 éves futamidőre - de az általunk vizsgált feltételek mellett csak két hazai pénzintézet adott egyáltalán ajánlatot. Ha valaki jobban keres, azzal a bankok is kesztyűs kézzel bánnak. Ráadásul mostanában a hitelbírálatnál erősebben figyelembe veszik a megélhetési költségek emelkedését, ami szintén nem a kispénzűeknek kedvez. Ha valakinek csak minimális önereje van, annak szinte lehetetlen átlag- vagy mediánbérből Budapesten ingatlant vásárolni.